Családunk Krea-tükre

Nagy nap volt a mai! Angikának a búcsúztatója volt a bölcsiben (tulajdonképpen semmi nem volt, csak én szerveztem meg Neki, hogy azért adjuk már meg a módját). Igaz, hogy holnap fél napra még mennek, de az már olyan kapkodós nap lesz, ezért mára rendeztem (kicsit már nekem is megkönnyebbülés, hogy lezajlott, mert hetek óta készültem rá: először stresszben, hogy jaj nem leszek kész valamivel, aztán meg tevőlegesen is).

Aztán készült egy tabló a csoportról:

És végül tegnap este elkészültek a sütik, amikért pedig Oslinak vagyok hálás, mert a formákat is, és a recepteket is Tőle lestem (A receptek nemsokára fent lesznek a receptes blogomon is, természetesen Oslit megjelölve, mint forrás.):

Hát, ennyi. Kicsit izgulok... most már azért, hogy vajon milyen lesz majd az ovi, hogy fogja megélni Angika, hogy ki lesz ragadva egy megszokott környezetből és társaságból. Illetve Vikikét is érinti ez, hisz most már nem lesz ott Vele Angika a bölcsibe. Szóval, változások jönnek, de ezek már nagyon kellenek, mert Anginak már nagyon kevés volt az, amit a bölcsiben kapott. Ő már igényli a komolyabb, kreatívabb foglalkozásokat.
Annak viszont nagyon örülök, hogy mivel az ovi később fog kezdődni, mint a bölcsi, így majd Angival lesz 1-2 hetem kettesben. Ez most nagyon jól fog jönni, kicsit fel tudom majd készíteni, meg egyáltalán, csak Vele foglalkozhatok. Mióta Vikike megvan, Ő nagyon anyás, és Angikának alig jut belőlem... szerencsére Ő eredetileg is inkább Apás volt, így kiegyenlítődik és annyira nem gond, de azért akkor is nagyon jó lesz csak Vele egy kicsit, azt hiszem, ez az Ő lelkének is fontos lesz, főleg egy ilyen váltás előtt.

A változások az életben is nehezek lesznek sokszor, mégis szükségszerűek. Ez is a gyermek tanulási folyamatának egy része már. (Hú, most aztán jó tudálékosságos voltam... na, megyek is mielőtt még valamiféle pszichológiai tanulmányokba fognék...).

Szép estét, köszönöm, hogy benéztél! :-D