Elhatároztuk, hogy ma nem megyünk sehová, csak délelőtt gyorsan vásárolunk egyet, és négyesben, pihenéssel töltjük a napot, egyszerűen csak élvezve, hogy együtt vagyunk és nem csinálunk semmit. Ez nálunk nagyon ritka (főleg nálam)... nehéz is volt kikapcsolni az agyam, és elnyomni, hogy mennyi mindennel kéne haladni... De néha ilyen is kell, és igenis jól esett. Pédául tévéztem is a gyerekekkel (mesét néztünk), amit soha nem szoktam - mármint egyáltalán tévézni! Máskor, ha Nekik beteszek egy mesét, én rohanok kihasználni, hogy nyugi van, és ezt-azt tenni-venni. Most én is lepihentem egy kicsit. Még képem is van róla, mert Apa lefotózott:
Meg is fogadtam, hogy most már hétvégén nem fogok géphez ülni. Nemcsak dolgozni nem fogok, hanem az égvilágon semmit nem fogok itt hétvégente csinálni, se scrapbook, se semmi! (Ezt a bejegyzést is utólag írom, mert akkor ugye nem voltam gépnél. :-) ) Elég, hogy hétköznap ide köt a munkám, az intéznivalók, a hobbim, minden, nem kell, hogy hétvégén is itt üljek. Hétvége a családé, és ha véletlenül marad egy kis idő magamra, akkor élek a nem gépes hobbijaimnak (kézi alkotások, olvasás).
Meg is fogadtam, hogy most már hétvégén nem fogok géphez ülni. Nemcsak dolgozni nem fogok, hanem az égvilágon semmit nem fogok itt hétvégente csinálni, se scrapbook, se semmi! (Ezt a bejegyzést is utólag írom, mert akkor ugye nem voltam gépnél. :-) ) Elég, hogy hétköznap ide köt a munkám, az intéznivalók, a hobbim, minden, nem kell, hogy hétvégén is itt üljek. Hétvége a családé, és ha véletlenül marad egy kis idő magamra, akkor élek a nem gépes hobbijaimnak (kézi alkotások, olvasás).
