Kapcsolatba léptünk a mikulással... többször, több helyen. Majd megállapították a lányok, hogy bizony mikulás több is van. Na de akkor felmerült a kérdés, hogy most melyik is az igazi? Ez minden felbukkanásakor kellő töprengeni- és vitatkozni valót adott Nekik... nekünk meg mulatnivalót. :-)
Miki-randik képekben:
Először az uszodában bukkant fel a nagy piros... Vikike éppen köhögött, így Ő nem úszott, fentről a galériáról nézte a nővérét. Az úszóknak is csak az óra végén sétált be. Megállt a medence szélénél, és a csipet-csapat a vízből énekelt, verselt:
Angika itt még viszonylag elöl állt (sárga sapkában), de már itt épp a hátrálás közben volt. Azon vigyorogtunk fentről, hogy az éneklés végére már egészen hátul volt. :-) |
Dalolás után jöttek kifelé a medencéből, mert az órának is vége volt, és kifelé mindenki kapott egy kis cukorkát... iszonyú büszke voltam itt a gyerekre, mert nemcsak elvette a cukrot és továbbvonult, hanem megállt és kért a kishúgának is egyet! Pedig a közelben sem voltunk, hogy mi sugalljuk Neki, teljesen Magától jutott eszébe - büszke is voltam és boldog is: mert mindig próbáljuk úgy nevelni Őket, hogy egymásról soha ne feledkezzenek meg.(Az megint más kérdés, hogy a kishúga a folyosón már kettőt lenyúlt a télapótól, így végül Angi ehette meg azt is, amit Vikinek kért...)
Szeretnék kérni még egyet a kistestvéremnek, mert Ő most nem jöhetett le úszni, mert nagyon köhög... |
Aztán legközelebb a Mikulás Kupán találkoztunk Mikivel, ahol mellékesen Angika aranyat nyert hátúszásból a saját korosztályában. :-)
Balról a harmadik Angi - iszonyú magas a többiekhez képest... itt kapták meg a mikulás kupás polót és a mikuláscsomagot. Ez még a verseny előtt volt. |
Ezt csak azért, mert szeretem... olyan nagylányos, nem? Pedig még csak 5 éves... mire észbe kapok férjhez megy... |
Legyen szép napod, köszi, hogy benéztél.