El vagyok kicsit maradva a bejegyzésekkel, de mindjárt jön a magyarázat: nagyon zsúfolt a hetünk, Apa kórházban (holnap talán már jön haza), sérvvel műtötték, elég komoly volt (kettő is volt Neki). Ez először nagyon elszomorított, meg lekötött, hogy most egyedülállóként kellett helytállnom a gyerekekkel, úgy, hogy ne nagyon érezzék ezt meg (azon a természetes hiányon felül, hogy nincs itt az apukájuk).
Ehhez pluszban, de nagy segítségként jött, hogy 2-án nemzetközi scrap-nap volt, 9-én a scrap.hu tagjai szerveznek a scrappelést népszerűsítő találkozókat, 2-tól 9-ig pedig a scrapbook.hu emlékezik meg úgy az alkalomról, hogy minden nap kihívások vannak, hogy minél többet alkossunk, és kipróbáljunk olyanokat is, amiket eddig nem. Én amúgy is nagyon szeretem a kihívásokat, és mivel nálunk a hétvége csakis a családé és szent, a talizásból kimaradok. Viszont a sok kihívás nemcsak azért jött jól, mert szeretem, hanem minden éjszakámat hajnalig kitöltötte az alkotás, így nem éreztem annyira, hogy Apa nélkül milyen magányos vagyok. :-( Apa már holnap jön haza, nagyon várjuk. :-) A napjaim amúgy most úgy telnek, hogy napközben munka, rohanás bölcsi, kórház és itthon között, éjjel meg szkreppelés...
Most pedig - külön bejegyzésekben visszadátumozva - megmutatom, hogy mely napokon miket alkottam... a továbbiakat pedig már remélhetőleg időben fogom feltenni. :-)
Szép estét mindenkinek (most már 6-a van, de ezt is visszadátumozom, hogy a logikai sorrend megmaradjon).
Köszönöm, hogy benéztél!
Ehhez pluszban, de nagy segítségként jött, hogy 2-án nemzetközi scrap-nap volt, 9-én a scrap.hu tagjai szerveznek a scrappelést népszerűsítő találkozókat, 2-tól 9-ig pedig a scrapbook.hu emlékezik meg úgy az alkalomról, hogy minden nap kihívások vannak, hogy minél többet alkossunk, és kipróbáljunk olyanokat is, amiket eddig nem. Én amúgy is nagyon szeretem a kihívásokat, és mivel nálunk a hétvége csakis a családé és szent, a talizásból kimaradok. Viszont a sok kihívás nemcsak azért jött jól, mert szeretem, hanem minden éjszakámat hajnalig kitöltötte az alkotás, így nem éreztem annyira, hogy Apa nélkül milyen magányos vagyok. :-( Apa már holnap jön haza, nagyon várjuk. :-) A napjaim amúgy most úgy telnek, hogy napközben munka, rohanás bölcsi, kórház és itthon között, éjjel meg szkreppelés...
Most pedig - külön bejegyzésekben visszadátumozva - megmutatom, hogy mely napokon miket alkottam... a továbbiakat pedig már remélhetőleg időben fogom feltenni. :-)
Szép estét mindenkinek (most már 6-a van, de ezt is visszadátumozom, hogy a logikai sorrend megmaradjon).
Köszönöm, hogy benéztél!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése