Családunk Krea-tükre

Végre ide tudtam kicsit ülni, hogy meséljek a scrap-táborról. Számomra fantasztikus élmény volt, több szempontból is: egy huzamban megállás nélkül készre alkottam dolgokat! Nálam ez itthon kizárt, általában, ha van szabad 5 percem, akkor kivágok egy motívumot, következő szabad öt percemben felragasztom, és egyszer csak így kész lesz egy oldal. Ha esetleg néha este egy órát le tudok ülni mellé, akkor tudok többet haladni, de készre egy nekifutásból sosem készítek oldalt. Ott viszont ezt meg tudtam tenni. Ráadásul úgy, hogy körülöttem csupa olyan ember ült, akik értik, átélik ezt a szenvedélyem, akikkel tapasztalatokat cserélhettünk, beszélgettünk, cserélgettünk, nevettünk. Szóval, szuperjó volt! Ezt talán az is bizonyítja, hogy itthon jöttem rá, hogy a három nap alatt én a terem és a szobám között mozogtam maximum, semerre másfelé ki nem tettem a lábam! Pedig gyönyörű helyen voltunk ám! De ha épp nem aludtam (bizony, szombat délután még aludtam is egyet), akkor alkottam. Nem volt más variáció. És nem untam! A környék is gyönyörű volt, és a körülményekkel is elégedett voltam. Igazából nekem teljesen nosztalgikus élményt adott, igen, ez egy tábor volt! Mintha pár évet visszamentem volna, a régi fiatalságomba (sokat jártam táborokba, nagyon szerettem akkor is.)

A család hiánya néha kicsit elgyengített, utolsó éjszaka nagyon sokáig nem is tudtam elaludni. De ebben is nagyon sokat segített az, hogy tudtam, hogy jó helyen vannak, és folyamatosan kapcsolatban voltunk. Megmondom őszintén, tudtam volna maradni még egy napot.
Amikor hazajöttünk, úgy éreztem, mintha legalább egy hétig, és valahol külföldön nyaraltam volna. Hihetetlen volt, hogy másnap dolgozni kell, és egyáltalán, hirtelen visszazökkenni a mindennapokba. Azt hiszem, ezt értik az alatt, mikor kikapcsolódásról beszélnek! Ezt eddig ennyire, ilyen szinten semmilyen hosszú nyaralás alatt sem tudtam átélni! Hihetetlen.

Apának meg a lányoknak viszont nagyon-nagyon örültem! Olyan jó volt megölelni végre Őket.

Sokat alkottunk, és voltak játékok is. Amik készen vannak, azokat meg is mutatom, de van még egy félkész is (illetve még egy album is, ami már el volt kezdve, ott a táborban folytattam, de még mindig nem sikerült a végére érni...).

Első műhelyen a domborítás, tépést, ilyesmiket gyakoroltuk. Ez az oldal született:

Következőn az öregítés volt a fő téma, ott anyukámról egy régen tartogatott fotót szkreppeltem meg:

A harmadik műhelyen a glimmer mist használatát gyakoroltuk sablonnal. Ez még nincsen kész, de ha majd készen lesz, hozom, és megmutatom.

Voltak játékok is: tombola, tippelős játék, és egy olyan is, amit hasonlóan digiben már itt a neten többször játszottunk: mindenki kikészít egy képet és hozzá készletet, majd egyel balra lép. Ott a szomszédja kikészített anyagain elvégez egy mozzanatot, megy tovább. Így mindenki mindenki képén tett egy mozzanatot (csak a sajátján nem), és a végén kapott egyet, amin mindenki más is dolgozott. Hát nekem valami fantasztikus oldalam született, imádom! Még egyszer, itt is köszönöm, lányok!

És amíg én csavarogtam, a lányok Apával a Papánál és Iri mamánál voltak. Itt is nagyon szépen köszönöm Nekik, hogy lehetővé tették, hogy elmehessek, és közben biztonságban, jó helyen tudhattam a családot. Ők szombaton strandolni voltak, az alábbi képeken látszik, hogy szintén nagyon jól érezték Magukat. ;-)