Családunk Krea-tükre

Bár a mi lányainknak 3 nagymamájuk van, viszont sajnos csak egy nagypapájuk. :-( De ez az egy Papa pótol mindent Számukra a szeretetével, odaadásával és törődésével.

Újabban az estéink tánccal telnek... :-) Mármint a lányok táncolnak. Ez úgy zajlik, hogy Anginak eszébe jut, közli, hogy "Táncolj, Hugi!", kihozza a zenélő békáját és forog rá... eközben időnként újra és újra rászól Vikire, hogy táncoljon, és felháborodik, ha Apa netán felemeli a kicsit, mondván, hogy Ő már elfáradt. :-)) Olyan édesek! Ma fel is vettük videóra:

Mindkét lányunk nagyon szereti lubickolni, ezt, mint témát nem hagyhattam ki... Kezdettől fogva így van ez, már két hónapos koruktól egyedül fürdenek a nagy kádban úgy, hogy nem fogjuk Őket. Angi már nagy vizekben is meg tudta mutatni mit tud, ha jól sejtem, Viki sem fog elmaradni a nővérétől. Ennek azért örülünk nagyon, mert a magasságuk miatt Számukra a legjobb sportnak az úszást gondoljuk, amihez nem mellékes a víz szeretete. A fenti képen háttérképnek egy főképet használtam, melyen Iri mamával van Angi (a kép még nyáron a Dagályban készült).

A kép eredeti méretben letölthető innen.

Gondoltam, itt az ideje, hogy kislány lévén lassan elkezdjem fűzni tanítani Angit. Első lépésként azt csináltam, hogy egy színes papírt hengernek összeragasztottam, és feldaraboltam (ld. a képek között). Ezt fűztük egy madzagra. Elvolt vele, bár nem sokáig, mert éppen nagyon nyűgös napja volt, és semmi nem érdekelte. De vissza fogok térni a projektre.

Szenteste találtam meg azt a jelölést, amit egyik régen "elveszett" unokatestvérem (Vicus) tett meg az iwiw-en. Nagyon boldog voltam, hogy rám talált. Gyerekkorunkban láttuk utoljára egymást... azóta levelezek Vele is és a nővérével is, és egyszer talán még találkozhatunk is... Mindezek hatására előkerestem a gyerekkori képeket, és feldolgoztam egy kicsit... (a képen szeretett nagypapánk is szerepel, aki sajnos azóta már nem él - ezzel a képpel is szeretném megtisztelni az emlékét).

Végre sikerült levideózni, ahogy hátra-, illetve hasra fordul Viki. A térdelést, és a hátrafelé kúszást még nem tudtuk elkapni, de azokon is dolgozunk.

Hétfőn megkezdtük a tejcsin kívül az egyéb ételek kóstolgatását is. Elsőként a krumplival próbálkoztunk... hááát, elsőre nem sok sikerrel. De napról-napra jobban megy a dolog...

Elmentünk ma Apiékhoz, megnéztük az egy hónapos nagyfiúkat. Gyönyörűen fejlődnek, és olyan szépen harmonikusan élnek. Angi nagyon segítőkész kis pótmama volt:Viki pedig élvezettel hentergett a pasik gyűrűjében :-):

Viki egyre többet használja a kezét. Ma még az arcommal is ismerkedett, tapogatta, símogatta. És sikerült levideóznom, ahogy szöszög a játszószőnyegén (természetesen most este fél 10-kor, alvás helyett):

Kedves barátaink (továbbiakban: Apiék) ikerfiai - Peti és Marci - 1 hónaposak lettek!
Ezzel a képpel szeretnénk Nekik és szüleiknek NAGYON BOLDOG HÓFORDULÓT kívánni! Legyen még legalább 1200 belőle, és továbbra is cseperedjetek, okosodjatok úgy, ahogy eddig, kedves Petike és Marcika! És tegyétek olyan boldoggá a szüleiteket a puszta létetekkel, ahogy azt eddig is tettétek. Milliószor puszilunk Benneteket!
Ez a kép legyen a mi kis ajándékunk: