Ez a blog a családunkról szól. Néha kreatívkodva, néha csak simán írva és fotókkal illusztrálva, de mindig a CSALÁDUNKról. Köszi, hogy benéztél.
RSS

2008. november 28., péntek

Angi - ovi és torta

Ma több jó dolog is történt veünk azon kívül, hogy Anginak szülinapja van:
Először is, ami a legfontosabb: ANGIT FELVETTÉK EBBE AZ OVIBA!!! Nagyon-nagyon örülök neki, mert bár eddig is éreztem, hogy jó ovi lesz ez, de tegnap voltam "óvodakóstolgatón", és nagyon boldogan jöttem ki. Ugyanis pontosan azt kapja a gyerek, amit megálmodtam, pontosan ilyen ovit szerettem volna (ennek a bölcsijébe jár most Angi, ide megy februártól Vikici is bölcsibe)! Mondjuk, bejutni nem egyszerű, 2 évvel az ovikezdés előtt már jelentkeztünk, így jutottunk be - meg az sem volt mellékes, hogy már oda járunk bölcsibe. Nagyon nagy megkönnyebbülés, hogy mindkét lánynak megvan a helye.
A másik pedig, hogy sikerült elkészülnöm holnapra a tortával. Kicsit szorongtam ettől, mert nem tudtam, hogy meg tudom-e csinálni, de végül szerintem egészen jó lett.
Szóval, tavaly ilyenkor találtam egy honlapot, ahol mesetorták készítéséről volt szó. Ott láttam ilyen hercegnős tortát. (Akkor azért nem ezt csináltam meg Anginak, mert akkor még kicsinek találtam hozzá.) Persze, akkor nem mentettem ki, az oldal meg azóta megszűnt, így most az emlékezetemre és a fantáziámra hagyatkoztam (ami nem sok van).
A hercegnő ruhája is marcipánból van, Angi egyből a melléről "tépte le" a ruhát, pont ott kellett megkóstolnia... elég hiteles lett a baba, mert erre a család férfitagjai egyből felkapták a fejüket! :-) (majd tervezek erről egyszer oldalt készíteni).

Délutánra pedig megjött Anyu és Danó (öcsém 9 éves nagyfia). Itt lesznek nálunk hétvégén.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Angika 3 éves lett - bölcsis buli, no és némi tortamizéria...

Angi ma 3 éves lett! A bölcsiben ma meg is tartották a szülinapját. Tegnap elkészítettem a tortáját, de mivel tejfölöst csináltam, gondoltam a legbiztosabb, ha benne hagyom a tortaformába, hogy útközben ne rázkódjon szét... aztán majd ott kiszedik a konyhán. Aztán éjjel eszembe jutott, hogy hoppá, ha elviszem a tortaformát, akkor miben sütöm a holnapi családi ünnepségre a tortát? Így hajnalban nekirugaszkodtunk Apával, hogy na, akkor most lementjük róla a formát, lesz, ami lesz. A tetejét le is szedtük, de rájöttünk, hogy az alja esélytelen... annyit értünk el, hogy mi magunk romboltuk szét a torta állagát. :-( Na jó, ha így nem, akkor már mindegy, kell venni egy formát, tegyük vissza... na, ezzel csak tovább rontottunk a helyzeten, mert a megrombolt tortára már nehéz lett volna visszatenni, csak tovább romboltunk... Ja, és mellékesen rájöttünk, hogy úgyis sokszor jön jól a két forma, egyszerűbb lenne venni egyet! Most már mindegy, így vittem el a tortát "ronda de finom" jelszóval. (Az már csak ráadás, hogy utána jutott eszembe, hogy Iri mamától is kérhetek egyet kölcsön - na de venni így is érdemes volt, mert kettő kell, ugyanis a holnapi torta nagy lesz, de ez még titok...). Egy szónak is száz a vége: felesleges volt az egész hercehurca, de ez a bölcsis szülinapot szerencsére nem tudta elrontani, mert állítólag a gyerekeknek is és a felnőtteknek is nagyon ízlett a torta, még ha kanállal is kellett megenni. :-) A megoldás pedig az lett, hogy vettem is egy formát, meg Iri mamától is kértem egyet a holnapi tortához.
Néhány képecske:
Tortára várva...
Angi és az első kis barátnője, Sárika:

Úgy megilletődött attól, hogy mindenki Őt ünnepelte, hogy el sem fújta a gyertyákat. :-)
Hmmm... de finom

Mindent megér nekem, amikor ilyen boldognak látom:

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. november 22., szombat

Gyerekszáj 2

Jó rég volt már időm a gyerekszáj albumunkba oldalt készíteni, de mindig szorgalmasan jegyzeteltem. Ezt is onnan kapartam elő... :-)
CEWE - Alkotá(r)s

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

És megint kisvakond... :-)

Régóta tervben volt már egy-egy albumoldal Angi kedvenc meséiről, ezért is örültem nagyon a heti scrap.hu-s kihívásnak. No, ebben a témában - talán ez már nem titok - Kisvakond a vezető nálunk. Kb. 1,5 éves korában szeretett bele Angi, és máig is töretlen a rajongás... (a miénk kevésbé, kezd unalmas lenni így ezredszerre. :-) ).
Ezért nyilván az első ilyen oldalam Angiról és a Kisvakondról kellett, hogy szóljon, íme:
És akkor néhány részletfotó:
A cím betűihez muszáj voltam kipróbálni az új tag-lyukasztómat. :-) Sárga kartont lyukasztottam, a széleit krétáztam, és úgy ragasztottam bele a betűket, ami egy rayher-es papírból lett kivágva. Tetejüket lyukasztottam, és szavanként végigfűztem kenderzsineggel, amiknek az elejét és végét miltonnal rögzítettem a háttérhez. Az "első" szó közepébe egy kis fa-virág is került (ez Klári csomagjának abból a részéből van, amit nem veszítettem el). Minden betűt 3D-sen ragasztottam fel.

A fa törzsét sima hullámpapírból készítettem úgy, hogy kivágtam az általam rajzolt alakzatot, majd fapáccal átkentem úgy, hogy ne fedje mindenhol teljesen, ettől talán kicsit valósághűbb. Az ágakra véletlenszerűen ragasztgattam a leveleket (amiket még a talin Sipike lyukasztójával készítettem).

Visszatérnek a tag-ek, csak bordóban. :-) Itt írtam le végül is a kommentet az oldalhoz. A kisvakondot a neten találtam, fotópapírra kinyomtattam és körbevágtam, majd 3D-sen ragasztottam fel. A vakondtúrás dekorhomokból készült. No és a fű... :-) Van egy régi öv, már azt sem tudom, kié volt. Ilyen szép virítózöld színe van, és olyan műanyag szövött, vagy milyen öv volt. A vége megfeslett, és mikor ezt láttam, egyből eszembe jutott, hogy ezek a rojtok milyen jók lehetnek még valahová, mondjuk fűnek... most ez eszembe jutott, és elővettem. :-) Tovább növeltem a "feslést" rajta, és levágogattam a rojtokat, majd felragasztottam (sima kétoldalú ragasztóra). Az egész aljára az őszi készletből vett szalagot tettem.

Angika képét szintén körbevágtam és 3D-sen ragasztottam fel. A levelek (szintén Sipike lyukasztóival) egy része simán van felragasztva, egy része meg 3D-sen, hogy így olyan térbeli és véletlenszerű hatása legyen. Elárulok egy titkot: Az egész őszies hatás, és levelek, meg minden abból indult ki, hogy Angiról ülő kép van, amin a lábai már nem is látszanak... ezt valahogy el kellett takarnom (mert mindenképp ezt a képet akartam, olyan jó, hogy "fogja a kisvakond kezét"), ezért gondoltam arra, hogy üljön egy adag falevélen... ebből már jött a fa is, és a többi... :-)
Hát, ennyi. Köszönöm, hogy ma is meglátogattál! Jó hétvégét!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. november 21., péntek

Kisvakond torta v2.0

Vége mindenféle betegségnek, holnap végre megtartjuk a barátokkal mindkét lány szülinapját (jövő héten meg a családdal Angiét). Ma már folyik a készülődés a bulira, egész délután a tortán dolgoztam. Szeretem én készíteni, mert ettől még jobban ráhangolódok az ünnepre. És mivel a Kisvakond még mindig kedvenc, az idén is kisvakondos torta készült. :-)
Ilyen lett:

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. november 20., csütörtök

Vikici bulija

Most, hogy a hétvégén már a közös szülinapi bulijukat tartjuk a lányoknak, végre eljutottam odáig, hogy Vikici buliját oldalba foglaljam... ennyit még nem küzdöttem egy oldallal... Nem tudtam milyen színeket használjak, aztán a görbe mentén írással szenvedtem (nem is sikerült, mert túl sok pontból építettem fel a görbémet), stb.... stb.
Végül ilyen lett:

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. november 17., hétfő

Hőlégfúvó

Nagyon boldog vagyok! Ezt vettem ma! Egy hőlégfúvó, ami jó a hődomborításhoz, puffasztáshoz, zsugorfóliához, struktúrapasztához stb... A kreatív boltokban direkt kreatív célra kidolgozott változata a legolcsóbb helyen is 5 600 Ft. Igaz, az pici, nőies... de kit érdekel, ha ez csak 1 995 Ft volt, 1 év garanciával, több fejjel és ugyanarra a célra??? :-))

Néhány scrap-társam is úgy megörült ennek, hogy délután megyek vissza, jól kifosztom a boltot, és rendelésre is veszek párat. :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. november 12., szerda

Gyerekekkel alkotás

Ma Angi nem ment bölcsibe, mert reggel kicsit köhögött, meg taknyolt. Ezért ki kellett találnom valami építő programot, amitől fejlődnek is, meg jól is érzik Magukat. Azt gondoltam, ha már mindenhol ősz, és különben is olyan gyönyörű őszünk van, készítsünk egy őszi képet együtt. Vikici rajzolt, Angika vágta a leveleket (formalyukasztóval) és ragasztott, én pedig segédkeztem. :-)

Munka közben a lányok:
És az eredmény :-):

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. november 11., kedd

Mónikáék esküvője

Már mikor ígértem, hogy írok az esküvőről! Azért nem tettem eddig, mert vártam a profi képeket, de még nem érkeztek meg, így addig felteszem a magunk által készítetteket. Aztán majd egyszer úgyis szeretnék erről is scrap-oldalakat készíteni, akkor majd biztos választok hozzá profi képet is, ha megkapom addig.
Naszóval! Hihetetlen összeszedett, jól szervezett, gyönyörű, megható esküvő volt. Mónikáék is és a szülők is kivették a részüket a szervezésből, ami meg is látszott. A vőfély is nagyon jó választás volt, mert nem volt túl sok, hanem pont akkor és ott volt, amikor és ahol kellett egy kis koncentráló erő.
Mónika gyönyörű volt, a szülei pedig nagyon szimpatikusak. Rengeteget hallottam már Róluk az évek alatt (sokszor küldtek nekem kalocsai paprikát is :-)), de személyesen soha nem volt még alkalmam találkozni Velük. Emiatt is nagyon örültem ennek az alkalomnak.
A polgári szertartás alatt Enya és Sting szólt, ez nagyon tetszett!!! :-) Na, és akkor a képeket egyből egy számunkra emlékezetes sztorival kezdem: szépen beültünk a házasságkötő terembe, hurrá, várjuk a nagy eseményt, szokjuk a gondolatot, hogy nem kell gyerekek után szaladgálni ma, és nini, egy helyben ülhetünk. Nagy tétlenségünket kihasználva András fényképezőgépet lázasan elő, csőre tölt és meredt tekintettel bámulja a szemben lévő ajtót, ahonnan az anyakönyvvezető néni már bejött. Enya szól, én meg figyelem, hogy miért néz mindenki hátra, biztos a balga profi fotóst nézik, aki olyan pofátlan és amatőr, hogy hátat fordít az anyakönyvvezetőnek, és nem áll olyan szemfüles módon résen az ajtót bámulva, mint az én uram! Egyszer csak az ifjú pár elballag nagy ünnepélyesen mellettünk, vakuk csattognak... a miénk is, mert Apa meglepett fordultában ilyedtében lenyomta gyorsan, ez lett belőle:
Azóta sem értjük, hogy miért a másik ajtón vártuk Őket, hisz mindig át szokott menni az ifjú pár a termen... na, mindegy, Mónikáról ez az első fotónk. :-))

A kalocsai főszékesegyház hihetetlen szép! Csakis az egyházi eskü szépsége miatt sajnálom, hogy nem volt templomi esküvőnk... (csak hát ugye nálunk az hazugság lenne, mert nem vagyunk hívők, és azért a szertartás hosszát sem sírnám vissza...). András készített egy videot az egyházi szertartás végéről, illetve néhány fotót is, íme szép sorban:
Mónika az édesapjával:
A székesegyház orgona felőli része (és egy kicsit én):
A székesegyház "oltári" oldala:

És akkor - immár asszonyként - megkezdődött a buli. Egy iskolát béreltek ki, annak az aulájában folyt az ünnepség. A zene nagyon jó volt, sokat táncoltunk (Apa szerint ez inkább tityi-totyi volt, mert körbenállós tánc volt a legjellemzőbb), ettünk, ittunk, jól mulattunk.
Az első tánc:
Azért egy négyes fotót is kieszközöltünk:
A torta:
Szépek voltak, ugye?
Köszönöm, hogy benéztél!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Ajándék Zuzmókának

Zsuzsi barátnőm kislánya, a kis Zsuzsi, vagy Zuzi, vagy Zuzmóka még októberben 3 éves lett! Viszont azóta sem tudtunk találkozni, csak a múlt héten, mert vagy beteg volt valamelyik gyerek, vagy én nem értem rá, mert munka volt. Egy kicsit kapóra is jött ez nekem, ugyanis mindenáron egy pici paci-mütyürt szerettem volna venni Neki (imád lovagolni), de persze nem kaptam. Így kapott csiga-mütyürt (mindig csigát szed :-) ) és úgy döntöttem, hogy a pacit majd akkor elkészítem én. Igaz, nem mütyürt készítettem, de az üdvözlőlapot ezzel próbáltam meg helyettesíteni:

Még jó régen készítettem afféle "fantáziaképeket" egy kihívásra (itt a blogon is fent vannak). Már akkor volt egy kép, ami Zuzmóról készült, ahogy ezen a mesebeli lovon lovagol. Most végül is annyit csináltam, hogy a lovat és Zuzmót abból a képből körülvágtam, a háttért különböző pauszokból összeragasztottam egy "éjkék-lila" háttérre, és erre 3D-sen ragasztottam a kivágott lovagló Zuzmókát.
Egy részlet a kiemelt paciról:
Állítólag nagyon örült neki, aznap le sem akarta tenni. :-)

Ja, és én is kaptam Tőlük szülinapi ajándékot: egy matricakészletet scrapbookhoz. :-))

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. november 5., szerda

Kipécéztek!

Sziasztok!
Timcsocától kaptam egy értesítést ma egy játékról, aminek a neve "Kipécéztek".
Szabályai a következők:
1. Linkeld be a blogdba azt, aki kipécézett!
2. Ossz meg magadról 7 dolgot, akár különleges, akár hétköznapi!
3. Pécézz ki 7 embert, nevezd meg őket és linkeld be a blogodba!
4. Egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukban, hogy ki lettek pécézve!
Íme a 7 dolog, amit el szeretnék mondani magamról:
1. Boldog ember vagyok! Csodálatos családom van mind szűk-, mind tág értelemben, szeretem a munkámat (bár lehetne kevesebb), és mióta rátaláltam a scrapbookra, mint hobbira, azóta tudok örülni is annak, hogy ilyen szerencsés vagyok. Már nem tűnik ez természetesnek, több mindent meglátok már a környezetemből, a világból, sokkal nyitottabb szemmel járok.
2. Nagyon tudok szeretni, de ha megsebeznek, az a seb soha nem forr be... gyógyulgathat, de a nyoma mindig megmarad.
3. Fantáziám, na, az nincs! Mégis imádok alkotni! Bármit, bármikor! A magam egyszerű módján.
4. Világ életemben fogyni akartam úgy, hogy közben imádok enni! :-) Még mindig nem adtam fel...
5. Egyetlen dolgot sajnálok az eddigi életemből... a barlangászást csak 30 éves koromban fedeztem fel, mint sportot... így csak egy-két évig űzhettem, de csodálatos élményeim vannak arról az időszakról (ja, akkor egy 20-assal könnyebb voltam ;-) )
6. Drága férjemmel szeretnék megöregedni: aki számomra a világon a legcsodálatosabb társ, férj és Apa!
7. Egyetlen kívánságom van az élettől: a családunk egyetlen tagja se legyen soha komoly beteg, és én is legalább addig élhessek, hogy láthassam felnőni a lányainkat, láthassam, hogy már megtalálták az útjukat, és már elboldogulnak az ölelő/vígasztaló karjaim nélkül is. Amikor már lesz annyi emlékük tőlem, hogy ez mindig egy kicsit segítse Őket a nehéz pillanataikban!
Akiket kipécéztem: Didó, Gigi, Hana, Krissz, Linsey, Mesi, Szöszmöszi

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. november 3., hétfő

Mióta Angi megvan, két baráti családdal (Joplinék és Apiék) mindig külön tartunk egy baráti szülinapi partit is. Joplinéknál Angival majdnem egyidős Kíra, Apiéknál pedig Vikicivel majdnem egyidősek az ikrek, Marci és Peti. Az idén ugye már ketten vagyunk, az négy bulit jelentene, kettő családit és kettő barátit. De mivel úgyis csak bő egy hónap van a két lány szülinapja között, úgy döntöttünk, hogy a barátit összevonjuk Nekik. Ezt a bizonyos összevont partit fogjuk jövő hét szombaton megtartani, amihez egy-egy ilyen meghívót készítettem (a lényegük ugyanaz, színben, mintában, fotóban és tortaformában térnek csak el):
Ahogy készültek: először kiválasztottam a kétféle papírt, vele kétféle színvilágot. Körbevágtam mintavágó ollóval, megtintáztam/krétáztam Őket a megfelő színekkel. Aztán elkészítettem a kis "harmonikákat".
Egyik kis oldalukra kerültek a fotók, a másikra a torták (3 dimenziósan), amiket egy Rayheres papírból vágtam ki szikével (még ez is az akciós adagból volt). Középre szándékosan vegyes színekből kiraktam a neveket, "tükrözve - na, ezzel megszenvedtem, nem volt egyszerű ezeket az apró betűket felragasztani, nem is lettek túl szépek. Ugyanebből betűből lett a "meghívó" felirat. Ja a betűket amúgy a Bricostore-ba vettem, direkt ilyen lapokhoz, és minialbumokhoz. Egy tasakban van szerintem több száz pici betű... nem tudom mennyi lehet, de rengeteg, jó darabig elég lesz még.
Aztán megkrétáztam a kis harmonikákat is, és mehettek fel az előlapra úgy, hogy alájuk ragasztottam a szalagokat.
A lapok belsejében van a meghívás, meg a másik oldalon (túl üresnek tartottam) egy-egy virág kaparós matricából.
Hát, ennyi!
(Remélem, nem most fognak ide felnézni a meghívottak, mert holnap adom csak postára...)


Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. november 1., szombat

Medvefarm - Veresegyháza

Ma mindannyian elmentünk a veresegyházi medveparkba. Nagyon jó szórakozás-kikapcsolódás-levegőzés volt mindannyiunknak, legfőképpen a gyerekeknek.

Készlet: Paperfellow - Egy veréb élete

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...