Ez a blog a családunkról szól. Néha kreatívkodva, néha csak simán írva és fotókkal illusztrálva, de mindig a CSALÁDUNKról. Köszi, hogy benéztél.
RSS

2009. február 18., szerda

Úgy vártalak...

Ezt a verset már nagyon régen szerettem volna megszkreppelni, és pontosan ezzel a képösszeállítással. Végre ez is eljött (igaz, egy hétig dolgoztam rajta szinte). Megint egy talonban lévő inspiráció megvalósult végre - a baj csak az, hogy sokkal lassabban tudom őket kialkotni magamból, mint ahogy jönnek újabb és újabb ötletek... még az a szerencse, hogy jegyzetelem őket).

Naszóval. Ő lenne az! (A fotózás most is naggyon sz...rul sikerült... én nem tudom, annyiféleképpen próbáltam már, nekem valahogy sosem az igazi lefotózni a kész alkotást - közben újra próbáltam fotózni, az a zöld rondaság a tetején természetesen nem tartozik az oldalhoz, csak azzal fogattam hirtelen egy kartonhoz.)


Az alap Bazzil karton (alatta a rózsaszín betét Lidl-s). Az oldalon egyébként Vikicivel egy pocakos képem van (háttal előttem Angi látszik, így teljes számomra, hogy valahol Ő is ott legyen, de azért csak kicsit, mert ez az oldal most Vikici albumába készült.
Bal oldalon a bordó kartonból a minta úgy készült, hogy fogtam egy sarokminta lyukasztót, leszedtem róla a sarkazót, és szépen egymás mellé ütöttem a lyukakat. Mivel a másik felén a félkörör rész is nagyon tetszett, ezért került az is fel az oldalra. Közé egy csillogó gyöngysor került, amit Kláritól kaptam (még egyszer köszönöm szépen). Fent a kis szívek a valentine kitből vannak, rajtuk - szintén a kitből - piros folyékony gyöngy. Az "Ú" betű alatt lévő szívecskét a valentin digi-kit-ből nyomtattam, a címet szintén nyomtattam. A kis pillangókat nemrég vettem az auchanban 300 Ft-ért (még van vagy 6-szor ennyi az íven, mindenféle színekben).
A szitakötők is az egyik kitből vannak, de most már nem is tudom, melyikből... amúgy kaparós matrica, ugye milyen szép? Az idézet Jucától (köszönöm), nyomtattam. Alatta harmonikaszerűen hajtva, pauszra nyomtatva szerepel a vers. Ha össze van hajtva, egy szívecskés kis csipesz fogja össze.
Ez pedig a vers... a bejegyzés aljára bemásolom, hogy olvashatóbb legyen...
Na, ezzel a virággal biza megdolkoztam. Ez egy A4-es íven van, mint minta. Nem is mondanám, hogy papír, mert olyan fura anyagból van. Nos, én erről vágtam ki a virágot magát... hát, közben már nem dícsertem magam az ötletért...
A kép felső sarkában három Bricostore-os virág, közepükön strassz. Ja, a képeket formavágó ollóval vágtam ki, krétáztam a szélüket. Hú, ezt felejtettem el, az egész oldalt körbe akarom krétázni fehérrel... na de fotózni ezért már nem fogom újra, az tuti.
Ez a pillangó is Kláritól, és egyébként textilből van. Ja, és a gyöngysor is Kláritól. :-)
Ő pedig tőlünk: Apától és tőlem! Életünk egyik legnagyobb alkotása, a másik Angi. :-)

És akkor a vers Beney Zsuzsától:
Azt kérdezed tőlem,
hogyan vártalak?

Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jő az alkonyat,
mint a szellő jelzi
a förgeteget -
ezer pici jelből
tudtam jöttödet.

Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap csillagát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret -
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.

Mint a fény az árnyat,
záport a világ,
mint patak a medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget -
mindenkinél jobban téged
így szerettelek.


*Scrapbook.hu - Pavelancsika scraplift kihívása, liftelendő oldal: Mollee csodaszép alkotása
*Scrap.hu - Havi kihívás
*Scrap.hu - Digikit klub kihívás

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Vikivel ügyelet

Ma be kellett mennünk Vikivel az ügyeletes kórházba (Bethesda). Volt ugyanis egy olyan gyanúm, hogy ráment a fülére az influenza. És sajnos tényleg. :-( Középfül-gyulladása (is) van most már. Király!
Viszont legalább nem szúrták fel Neki (tavaly áprilisban mindkét fülét szúrták, mikor 1 hétig kórházban voltam Vele - szörnyű volt, mivel még lefogni is nekem kellett, és 5 hónapos volt az egész gyerek :-( Úgy látszik, ezt a füles dolgot leörökölte tőlem szegénykém, ez az Ő formája, nemhogy valami jót örökölne :-) ). Kezeljük, egy hét múlva kontroll.
Angika talán lassan alakul. Bár időnként a láza még Neki is felszökik.
Én nem tudom, hogy vagyok. :-) Ugyanis úgy tűnt, mintha én már mennék ki belőle, de most meg jönnek azok a tünetek, amik az elején voltak: nehéz fej és társai (lehet, hogy ezt inkább a káposztalé okozza? :-D).

Más! Most, hogy új frizurát találtam ki magamnak, rájöttem, hogy már megint leér majdnem a derekamig, ha kihúzom. Hihetetlen, Viki születése előtt tök rövidre le volt vágatva... azon gondolkodom, milyen üzletet kéne ebből kihozni. :-D Mert sűrűsége is van, és eldobni vágáskor ennyi hajat, vétek... ja, attól persze nem kell félni, hogy hamarosan eljutok a fodrászhoz... majd maximum a következő évszázadban. :-D Addig még nő újabb fél méter. :-D - ez abszolút nem tartozik ide, csak úgy eszembe jutott, most úgy sziporkáznak a gondolataim, biztos az eseménydús nap teszi.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...