Ez a blog a családunkról szól. Néha kreatívkodva, néha csak simán írva és fotókkal illusztrálva, de mindig a CSALÁDUNKról. Köszi, hogy benéztél.
RSS

2009. május 17., vasárnap

Játék

Izé... már van tán egy hónapja is, amikor sorban kaptam a meghívásokat egy játékra Katától (Rainbow), Jankától és Oslitól is (jaj, remélem senkit nem felejtek ki...). Köszönöm lányok, nagyon megtisztelő, hogy kíváncsiak vagytok, hogy én hogy kezdtem. Mindig úgy éreztem, hogy ahhoz, hogy ezt rendesen kidolgozzam, idő kell, hát most már rászánom végre ezt az időt:

"1. Mutatsd meg az elsőként készült alkotásodat.
2. Írj pár sort a scraphez fűződő érzéseidről, gondolataidról, mióta csinálod, stb.
3. Add tovább a játékot az általad kiválasztott 5 embernek, és hagyj erről megjegyzést a blogjukban."

1. Mutatsd meg az elsőként készült alkotásodat.
Azok közé tartozom, akik mind hagyományos, mind digitális oldalakat készítenek. Ezért különválasztom a kérdéseket, mert először a digitálissal kezdtem ismerkedni, és csak jópár hónappal később a hagyományossal. Mára mindkettőnek a rabja vagyok. :-)
Az első digitális oldalam 2008. január 17-én készült:


Ma már durván tudnám ezt az oldalt kritizálni, de mint ahogy nem teszem ezt az új szkrepperekkel sem, magammal sem fogom. Ugyanis mindenkinek el kell kezdeni valahol. Én itt kezdtem... Azért az látszik, hogy még ha kezdetlegesen is, de már itt próbálkoztam az alakzatok körülvágásával, egy elemen a régi felirat újra cserélésével és elemek átszínezésével is. :-) Így utólag is köszönöm Betsienek, hogy akkor, ott, ehhez a képemhez hozzászólt, és ezzel is próbált bátorítani. :-)
A hagyományos "karrierem" a scrap.hu nyári találkozóján (2008. augusztus 9) kezdődött... illetve már előtte nagyon izgatta a fantáziámat (ezért is mentem el a talira). A talira már úgy mentem, hogy végtelenül izgatott voltam, és alig vártam, hogy elkészítsem első művemet, ami egyből egy minialbum volt, a tavaly nyári Bogácsi nyaralásunkról:



2. Írj pár sort a scraphez fűződő érzéseidről, gondolataidról, mióta csinálod, stb.
Hogy mióta csinálom, az az első pontból kiderül. A scrap, minél jobban kezdtem belejönni, annál inkább meghatározza az életem... néha már szinte bosszant, hogy mindenben ezt látom, mindenről ez jut eszembe, mindenből inspirációt nyerek... a bosszantás persze jó értelemben értendő... nem tudom, hogy tudtam eddig enélkül élni, hogy nem érdekelt, hogy mi marad utánam. Most már nagyon jó érzéssel tölt el, hogy ha egyszer már nem leszek, a szeretteimnek nem csak az egyre homályosuló emlékek maradnak, hanem segítenek majd ezek az albumok feleleveníteni a régi éveket, érzéseket, perceket.
Azért nagy bajom is van ám a szkreppel!: néha nagyon dühítő, hogy a fejemben millió az ötlet millió féle oldalra /dologra (amiket mind MINDENKÉPPEN szeretnék megvalósítani, ha lehet most rögtön és azonnal), az időm meg nagyon kevés minderre. Pedig, ha egész nap ezzel foglalkozhatnék, akkor valószínűleg már nem is lenne ilyen varázsa, mint így. Mégis néha úgy érzem, hogy a világ minden ideje se lenne elég a terveim megvalósíátásra, és ez sokszor lehangol :-( Néha észre is veszem magamon, hogy "kapkodni" próbálok, és akkor nem is olyan szintű lesz egy oldalam, mint szeretném... na, ilyen szempontból viszont abszolút nevelő hatású is rám nézve: ugyanis mindenben kapkodós, rohanós, hatfelé figyelős vagyok. Itt viszont rákényszerítem magam - általában, ha épp nem felejtem el, ahogy az előző mondatomban jeleztem - hogy lassítsak le, és a minőségre koncentráljak, ne a tempóra. Jaj, annyi millió dolgot tudnék még leírni a szkrepről, da akkor még reggelig is itt ülnék...

3. Add tovább a játékot az általad kiválasztott 5 embernek, és hagyj erről megjegyzést a blogjukban."
Nem adnám már tovább, ha nem baj. Én magam is olyan csúszva "pótolom" már ezt a bejegyzést, hogy szerintem végigment már mindenkin, sőt el is felejtette már a többség. Úgyhogy most teljesítettem, mert ezáltal magam is újra átéltem a kezdeteket - és ezt köszönöm az engem "kihívóknak", és ajánlom mindenkinek, aki még nem kapta volna meg. :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Pop-up újra

Mónikának, legkedvesebb kolléganőmnek megszületett a kislánya, Dorcika. :-) Neki készítettem ezt a lapot, a kollégák pedig aláírták (az alsó fehér, itt még üres részen), és úgy küldtem el. :-)
Ezúton is sok boldogságot és örömet kívánunk Nekik a pici lánykához. :-) (a színek kicsit csúnyák, de éjjel lámpafénynél fotóztam, mert másnap már vittem is a kollégákhoz.)

Terveztem, hogy ehhez is felteszem a letölthető sablont... csak azon gondolkodtam, hogy ez vajon nem ütközik-e valamilyen jogszabályba, merthogy ez nem az én tervem alapján készült, hanem egy könyvből van. De mivel a könyv maga letölthető a netről, így gondolom nem gáz. A könyv címe: A paradise of origamic architecture by Masahiro Chatani and Keiko Nakazawa. És akkor ezek után a kenguru sémája innen letölthető :-) (itt is tükröztem a sémát, hogy majd a papír hátoldalára kelljen nyomtatni, ne az elejét csúfítsa el).

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Aqua world

Arról sem meséltem még, hogy 2-án úgy döntöttünk, hogy végre megnézzük ezt a híres Aqua-world-öt. Az is közrejátszott, hogy pont akkor, mert másnap kellett Apának befeküdni a kórházba, és előtte még habzsoltuk kicsit az élményeket, mondván "egy darabig úgysem lehet". A fürdő maga, egy évben egyszer-kétszer elmegy, meg majd ha még nagyobbak lesznek a gyerekek, sokkal jobban ki fogjuk tudni élvezni. De mivel Angika nálunk kiskacsa, így sem volt hiány élményben. :-)
A többiről - remélem - beszél az oldal, amit készítettem róla a fotóalbumba. :-)


háttér: Lori
csipke, fotó-háttér és pillangó: Kubivet
cím betűtípusa: wet1 becker
Template: pencil lines 134
csipke: Nanince - Only blue part 2
szöveg betűtípusa: Vrinda
* Pencil Lines challenge

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...