Indítottam egy kihívást a
scrapbook.hu-n. Sógornőmnél láttam egyszer egy verset, ami nagyon megtetszett, az ihlette ezt a kihívást. A továbbiakban folyamatosan szándékozok majd ilyeneket kiírni, és itt majd mindig megmutatom, hogy milyen alkotások születtek (ha az alkotók hozzájárulnak természetesen).
Naszóval a mostani kihívásom:
Készíts egy oldalt az alábbi vers köré:
Bartos Erika: Apához
Mikor leszek én is felnőtt?
Mondd el nekem, Apa!
Nem vagyok még iskolás,
De nem is vagyok baba!
Mondd el nekem, milyen érzés
Apukának lenni?
Szeretsz-e, mondd, korán reggel
Dolgozóba menni?
Jó érzés-e hazaérni,
Megölelni engem?
Látod-e, hogy egész kicsit
Ma is nagyobb lettem?
Jó érzés-e betakarni,
Puszit adni este?
Maradj itt az ágyam mellett,
Kérlek, ne menj messze!
Rajzoltam egy képet neked,
Te vagy rajta, nézd meg!
Én vagyok a kisgyerek és
Kézen foglak téged!
A versnek bármely momentuma kiragadható, akár egy idézet belőle, akár az egész, vagy akár csak egy érzés megalkotása, amit Belőled kivált.
Határidő: augusztus 6.
Nyereményt is adok, ami egy domborító sablon lesz, íme:
Kellékek:
