Családunk Krea-tükre

Ennek a bulinak az idejét és mikéntjét már jó előre tudtuk - hála az ovi jól szervezettségének, az óvónénik tájékoztatásának. Így előre beütemeztem, hogy mit mikor sütünk - mert együtt sütöttünk a lányokkal... Kalocsai ropogóst és kókusz kockát készítettünk, íme a nagy munkálatok:

Itt azért kicsit megállítanám a beszámolóm: hihetetlenül boldog vagyok (még mindig), hogy ebbe az oviba kerültünk. Számomra valami csoda, ami ott folyik, és ahogy Angikára ez hat! Szerintem a világ legjobb óvónőit fogtuk ki, és 100 %-os biztonságban érzem ott a gyereket. Ami pedig még nagyon fontos, az az, hogy Angika is imád oda járni! Nagyon nagy érzés ez nekem, mert a bölcsi... nem, ebbe nem is megyek bele, mert nyilvánosan csak jót szeretnék írni. Szóval, boldog vagyok, hogy ide tartozhatunk, hálás vagyok az óvónéniknek és mindenkinek, akinek bármilyen köze is van ahhoz, hogy a Bőrfestő ovi - és annak nevelő személyzete - olyan, amilyen (szándékosan írtam ki az ovi nevét, mert szívesen reklámozom!)

Akkor visszatérek a farsangra:

Kicsit lelkiismeret-furdalásom van, mert Angika ugye királynő szeretett volna lenni. Próbáltam erről lebeszélni, hogy valami eredetibb dolgot találjunk ki, amihez eredetibb, fantáziadús jelmezt készíthessünk (sokkal többre tartom a jó fantáziával házilag elkészített jelmezeket, mint a boltit, amit bárki megvehet - főleg jó pénzért). De sajnos hajthatatlan volt. Ehhez viszont túl sok fantáziát nem kell elővenni... bár eredetileg úgy gondoltam, hogy szép necchálós topját varázsolok át királynői ruhára, már a terveim is megvoltak (kár, hogy nem maradtam emellett). Aztán a Lidl-ben lehetett királynős ruhát kapni, és volt nagy, Angi méretében. Úgy megörültem, hogy meg is vettem, itthon rápróbáltuk, király! Csak az a baj, hogy akkor volt rajta egy vékony réteg, és úgy tényleg jó volt. De én balga utána már nem próbáltam meg újra, és ott, amikor csak egy trikó meg a harisnya volt alatta, már túl nagy lett. :-( Szegénykém egy kicsit slampos királylány lett. :-( De nem baj, jövőre megpróbálom valami eredetibbre rábeszélni, és együtt fogjuk sk elkészíteni a jelmezés (sőt, elhatároztam, hogy jövőre én is be fogok öltözni).

A mi kis slampos királylányunk azért így is gyönyörű (bal oldali):

Mondanom sem kell, hogy volt legalább 8 királylány, hercegnő... na, ezért is akartam eredetibbet. Viszont voltak nagyon jó kis jelmezek, amik láthatóan házilag készítettek voltak, de szerintem annyira jó, hogy mögötte ott volt a készülődés, készítés izgalma! Nekem ezek tetszettek a legjobban.

A buli szülős buli volt, mi is ott voltunk. Nagyon jó kis szülő-gyerek vetélkedőket találtak ki az óvónénik, nagyon élveztem (a minialbumba majd bele fogom foglalni a feladatokat képekkel...). Ja, és az óvónénik is beöltöztek, király jelmezük volt.

Volt bemutató is arról, hogy miket tanultak már a gyerekek. Mondókás-éneklős-mutogatós körjátékokat láttunk, annyira aranyosak voltak. :-) (És látszik, hogy mennyire magas Angika a többi gyerekhez képest...)

Ez a hetünk a farsangok jegyében telt. Vagy farsangoztak a gyerekek, vagy készültünk rá, öltözködtünk, sütöttünk. :-) Annyira jól sikerült mindkettő, hogy elhatároztam, hogy lesz a fotókból egy-egy minialbum mindkét lánynak.

Mivel múlt héten nem voltunk bölcsiben, hétfőn tudtuk meg, hogy szerdán Vikikének is lesz farsang a bölcsiben (végre valami....). Mivel eredetileg el akartuk vinni Angika ovis bulijára (ami szülős volt, de erről még később), így már el volt döntve, hogy Ő Eperke lesz, így azt előrehoztuk. Úgy gondoltuk, hogy ha így alakult, és Neki is lesz farsangja, akkor nem is visszük el pénteken Angikáéra, hadd legyen az csak Angi napja, és hadd koncentráljunk csak Őrá.

Tehát szerdán volt Vikikének a bölcsiben. Kedden gyorsan sütöttem egy kis sajtos rudat, hogy tudjunk vinni Neki. A hirtelensége miatt ezt tudtam kitalálni, a péntekire jobban tudtam fejben készülni és ütemezni, mert azt előre tudtam. Vikike bájos volt, és a fotók szerint nagyon jól is érezte Magát, olyan kis boldog volt. :-)

 Egy kis bolondozás. :-)

 Egy fotó, ami szerintem gyönyörű (főleg, ha majd egy kicsit megdolgozom PS-ben):

Tánc közben :-) :

Csoportkép:

És végül a jól megérdemelt pihenés:

A képeket Mariann gondozó néni készítette nekünk úgy, hogy otthagytam a gépet. Ezúton is köszönöm Neki!