Én ritkán szoktam ezt kérni, de most kérek egy kis drukkot holnap reggelre. Eljött végre a nap. :-D 9:20-ra vagyok előjegyezve, dél körül elvileg már itthon leszünk.
Furcsa érzés... a szüléseimhez tudnám hasonlítani. Mivel nekem mindkettő indított volt, nagyon jól tudtam, hogy másnap szülni fogok. Vegyes érzelmek voltak bennem, sosem a fájdalomtól féltem, hanem amiatt aggódtam, hogy egészségesek lesznek-e, minden rendben lesz-e? Utána milyen lesz? Milyen lesz az új életünk az első/a második babával?
Most sem a műtéttől félek, hisz állítólag semmi az egész, csak lézer. Nem is attól, hogy utána kicsit kellemetlen lesz... hanem, hogy jól sikerüljön, mert a szemem a legféltettebb testrészem, mi van, ha megvakulok? De ez még soha senkivel nem fordult elő, miért pont velem történne meg? Vajon meg tudom-e majd szokni, hogy fél évig az utcán napszemüveget kell hordanom? Vajon fel tudom-e dolgozni 27-év kontaktlencse/szemüveg és "rossz-szem tudat" után agyilag, hogy hirtelen ezt elvágják, és most ebből a szempontból fog új életem kezdődni? Biztosan, a jót könnyű megszokni. :-)
Ha minden igaz, ma ülök itt utoljára úgy, hogy szemüveg van rajtam. Nagyon várom. Kíváncsi és izgatott vagyok. :-) Kérek egy kis "rámgondolást" holnap. :-D
Köszi előre is. És amint tudok, jövök, és majd mesélek. :-) Mindent. A történteket, az érzéseimet, az eredményeket. :-) Lehet, hogy scrap-ben fogom elmesélni, esetleg majd egy minialbumban? Hmm... ez most jutott eszembe, de megfontolom...
Jaj! Olyan szétesett vagyok. Megyek is. :-)
Szép estét kívánok!
Furcsa érzés... a szüléseimhez tudnám hasonlítani. Mivel nekem mindkettő indított volt, nagyon jól tudtam, hogy másnap szülni fogok. Vegyes érzelmek voltak bennem, sosem a fájdalomtól féltem, hanem amiatt aggódtam, hogy egészségesek lesznek-e, minden rendben lesz-e? Utána milyen lesz? Milyen lesz az új életünk az első/a második babával?
Most sem a műtéttől félek, hisz állítólag semmi az egész, csak lézer. Nem is attól, hogy utána kicsit kellemetlen lesz... hanem, hogy jól sikerüljön, mert a szemem a legféltettebb testrészem, mi van, ha megvakulok? De ez még soha senkivel nem fordult elő, miért pont velem történne meg? Vajon meg tudom-e majd szokni, hogy fél évig az utcán napszemüveget kell hordanom? Vajon fel tudom-e dolgozni 27-év kontaktlencse/szemüveg és "rossz-szem tudat" után agyilag, hogy hirtelen ezt elvágják, és most ebből a szempontból fog új életem kezdődni? Biztosan, a jót könnyű megszokni. :-)
Ha minden igaz, ma ülök itt utoljára úgy, hogy szemüveg van rajtam. Nagyon várom. Kíváncsi és izgatott vagyok. :-) Kérek egy kis "rámgondolást" holnap. :-D
Köszi előre is. És amint tudok, jövök, és majd mesélek. :-) Mindent. A történteket, az érzéseimet, az eredményeket. :-) Lehet, hogy scrap-ben fogom elmesélni, esetleg majd egy minialbumban? Hmm... ez most jutott eszembe, de megfontolom...
Jaj! Olyan szétesett vagyok. Megyek is. :-)
Szép estét kívánok!