Ez a blog a családunkról szól. Néha kreatívkodva, néha csak simán írva és fotókkal illusztrálva, de mindig a CSALÁDUNKról. Köszi, hogy benéztél.
RSS

2008. október 31., péntek

A szülinapomról...

Hmmm... szombaton 36 éves lettem... az a furcsa, hogy ha így leírom, vagy kimondom, rettenetesen sok! De önmagamat meg még mindig gyereknek érzem, nem élem át, hogy ennyi idős lennék. Néha még arra is rácsodálkozok, hogy jé, nekem van két csimotám, pedig még én sem nőttem fel! :-) (Mi lett volna, ha nem "későn" szülök?)
Mindegy, azt hiszem, ezzel nincs baj. Inkább érezzem fiatalabbnak magam, mint fordítva. De talán pont emiatt nem is visel meg egy-egy újabb születésnap, tulajdonképpen csak egy újabb ünneplési lehetőségnek fogom fel - csak ilyenkor kivételesen engem ünnepelnek.
Hát, az idén (is) ez nagyon jól sikerült, tele meglepetéssel!
Többnyire ajándékba mindenkitől pénzt kértem, és scrapbook cuccokat vásároltam rajta. Anyutól már az augusztusi scrap-talira megkaptam a pénzt, és ott tudtam egy csomó alapdolgot venni, ezek voltak szinte az első eszközeim (mintavágó ollók, precíziós szike, tintapárnák, csillámos filcek, készlet, stb.) Aztán Apától kaptam a lyukasztó-készletet, illetve a Rayheres kombinált kiskalapácsot lyukasztóval, domborítóval. És meglepetésként egy gyönyörű csokrot! Tesóméktól rengeteg gyönyörű papírt, szalagot, kenderzsineget, kontúrmatricát, kiegészítőket kaptam, a Papáéktól pedig életem első scrapbook albumát. Erről fotóm is van:
Ugye, milyen gyönyörűséges?!

Na, és a scrap.hu-ról! Mónikától a staféta keretében kaptam egy nagyon szép üdvözlőlapot, tele speciális technikával, olyan jó a kezembe fogni!


Noétól pedig a már emlegetett meglepetés-lap! Gyönyörűséges ez is!

Köszönöm Mindenkinek!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Csat a hajba...

Angival kampány-jelleggel már próbáltam megszoktatni a hajcsatot, több-kevesebb sikerrel, aztán Ő győzött, mert feladtam, és levágattuk a haját - Apa úgyis ennek a pártján volt, mondván, hogy úgyis úszni fog.
Most azonban elhatároztam, hogy újra megpróbálom rászoktatni, most már mindkét lányt a hajcsatra. Annyira gyönyörűek, amikor fel van tűzve a hajuk, kiemeli az arcukat. És most már Apa is belátta ezt, és Ő mondta, hogy növesszük meg Nekik.
Hát, most nagyon kitartó leszek... meglátjuk, mi sül ki belőle.
Ilyenek, ha fel van tűzve a hajuk! Hát nem gyönyörűek??? Tudom, hogy elfogult vagyok, de szerintem nagyon!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. október 28., kedd

Iron Maiden koncert

Apának régen tartoztam már egy oldallal, amit megígértem Neki. Ez pedig az augusztusi Iron Maiden koncertről szólt. Nos, hétvégén Kalocsán, a plusz egy napunk egy részét azzal töltöttük, hogy ezt EGYÜTT elkészítettük. Nagyon jó volt, mindketten élveztük. Annyira örültem, hogy a hobbimba kicsit "beleszagolt", és tudta velem együtt művelni egy kicsit. És éreztem, hogy Ő is jól érezte Magát, és tetszett Neki a végeredmény. Mondjuk ez inkább montázs, mint scrap, de nem akartuk elrontani azzal, hogy mindenáron teszünk még rá valamit, szerintünk ez így lett jó. De legfontosabb, hogy élveztük az elkészítését:

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Hétvégén tudtam elkészíteni a múltkori állatkertes kirándulásunkat is a Papáékkal. Nagyon jó móka volt, a gyerekek nagyon élvezték (meglepetésemre Vikici is!). Csak az volt a kár, hogy sietni kellett haza, mert Vikicivel mennünk kellett kontrollra, meg vártuk a mosogatógép-szerelőt is.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Nászajándék

Megvolt Mónikáék esküvője, asszony lett a lányból! Minden fantasztikusan sikerült, többször is elbőgtem magam a meghatottságtól... na de erről majd később...
Most végre megmutathatom, hogy miket készítettem Nekik! És már abban a tudatban, hogy úgy láttam, igazán őszintén örül is a nászajándékunknak! Ettől egy kicsit tartottam, és olyan jó, hogy jól sült el.
Naszóval. Az egészhez előzménynek annyi hozzátartozik, hogy elég rendszeresen olvassa Mónika a blogomat, és egyszer elejtette, hogy szeretné, ha egyszer "megtanítanám" a blogolásra, szkreppelésre. Hááááát, ezek után ugye jött az esküvői meghívás, meg a tudat, hogy jön a baba... mi sem kellett nekem több. Első gondolatom volt, hogy nincs ennél jobb alkalom, hogy inspirációt adhassak ahhoz, hogy megtanulja, és mire meglesz a babája, Ő is minden pillanatot ezzel a csodálatos módszerrel tudjon elraktározni.
Eldöntöttem hát, hogy egy esküvői albumot fog kapni, de ez SCRAPBOOK album lesz, nem egy snassz fotóalbum, vagy akármi. És hogy az a bizonyos inspiráció is meglegyen, kap bele egy kész oldalt úgy, hogy a fotót majd Ő tudja beletenni utólag (ehhez Borka albuma is a fejemben volt, csak én nem tudok rajzolni).
Aztán elolvastam a scrapbookozz velünk esküvői számát, és ott volt egy jó kis fényképtartó is... na, ezt is meg kellett csinálnom. Az pedig, hogy a menyasszonytánckor a pénzt ne egy snassz borítékba legyen bedobva, már az utolsó pillanatban jött, mint ötlet...
Akkor kicsit részletekben:
Az albumot természetesen így, készen vásároltam... elég kezdő vagyok még ahhoz - meg időm sem volt elég -, hogy bele mertem volna vágni magam.
És az a bizonyos album, amit inspirációnak szántam, így néz ki (én az egyházi szertartást ragadtam ki témának):
(A fotót egy katalógusból vágtam ki, mivel csak fotósarokba vannak, bármikor cserélhetők lesznek majd az Ő kedvenc fotójukra.)
Az oldal úgy készült, hogy először elkészítettem a "keresztet" részleteiben. Összeragasztottam a különböző papírokat, kartonokat, kimértem, hogy ha ezzel a csipkével készítem, akkor alul mennyi fog kilógni, és azon a részen arany tollal átrajzoltam a papír mintáját.

Az "igen" kaparós matricával került oda, a kis arany szívecskék pedig Rayheresek, mit tegyek, beleszerettem, amikor ehhez az ajándékhoz vásároltam a kellékeket... lesz majd még párja alább gyűrűk formájában is...
A fotósarok.... óóóóóóóóóóóóóóó ez a büszkeségem. Gondolom, másnak már lerágott csont, de én annyira örültem neki. Ugyanis elfelejtettem fotósarkot venni (illetve egyszer még a fejembe is volt, mikor egy kreatív boltban voltam, de nem találtam ideillőt, csak antik hatásút). Ezért úgy döntöttem, megoldom én! Kontúrmatrica az alapkartonra, körbevágáskor kis füleket hagytam, behajtottam, és már meg is volt a fotósarok, ami felülmúlta minden várakozásomat! Nekem annyira, de annyira tetszett! Máskor is fogom ezt alkalmazni.
Amikor mindezek megvoltak már csak összeraktam a képet, utólag rá egy kis cím, kis matricák az oldalélekre, stb. Így lett kész.
Na és a fotótartó - ami több ennél, mert a két oldalán leírhatja az ifjú pár, hogy kinek mit jelent ez az esküvő, illetve a másik szerelme... aztán pár év múlva elő lehet majd venni, és elolvasgatni. Középre a legkedvesebb fotót illik ragasztani (ide én most "rajzoltam", na itt mutatom meg, mennyire nem tudok, de úgyis le lesz ragasztva... :-) )
Az eleje (itt az emlegetett Rayheres szívecskék párja, a gyűrűk - ezt sem bírtam otthagyni):
Hátulja (a lepkék úgy készültek, hogy a mintás papírra ragasztottam a kontúrmatricát, körbevágtam, és úgy ragasztottam fel, hogy a szárnyai "elálljanak", mintha repülne):

És a lényeg, a belseje:
Ezúton is köszönöm a scrapbookozz velünk szerkesztőségének a jó ötletet!

És az utolsó pillanatban jött plusz ötlet. Itt nem is igazán a megvalósítás már a lényeg, mert eléggé elkapkodtam már, de az ötlet szerintem többször is hasznos lesz. Gondoltam, hogy ne csak úgy borítékban dobjuk be a pénzt, hanem adjuk meg a módját. Ez a kis "pénztartó tasak" kicsit nagyobb csak, mint egy összehajtogatott papírpénz:

És belül:
Hát ennyi!
Köszönöm, hogy benéztél!
További szép napot kívánok!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Atyus születésnapja

Ahogy utaltam már rá, stafétában készítünk egymásnak üdvözlőlapot a scrap.hu-n. Én Atyusnak készítettem lapot, aki egy nappal utánam, 26-án ünnepelte a születésnapját... végtelenül fiatal még, legalábbis hozzám képest.
Ezt a lapot készítettem Neki: Hátulja:
Belső oldalai:

Egy részletfotó:

*Szülinapi staféta
A lap úgy készült, hogy a rózsa virágját kontúrmatricából egy bordó (gyönyörű) Daisy kartonra ragasztottam, majd sniccerrel körbevágtam és 3D-s ragasztóval került a lapra. A "szára" pedig szintén az előző papírból kivágott minta, amit úgy ragasztottam fel, hogy olyan hatása van, mintha a virág szára lenne. Keresztbe pedig egy öntapadós szív-szalagot ragasztottam (Mónikáék esküvői nászajándékából maradt, de erről majd később...).
A hátulja és belseje ugyanúgy a papírból kivágott mintákat tartalmazza, a belsején kiegészítve egy kis kontúr-madárkával. A szöveget pauszra nyomtattam, majd négy sarkán ragasztottam. Hogy a ragasztást eltakarjam (nemsokára lesz pauszragasztóm, juhhéj!!!), mintalyukasztóval kis tortácskákat lyukasztottam, és a négy sarkára ragasztottam 3D-s ragasztóval.
Hát, most csak ennyi telt az időmből... de Atyus azt írta, hogy tetszik Neki, és ez a lényeg!!! Még egyszer nagyon boldog szülinapot Neki!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. október 22., szerda

Meglepetés

Amikor ma kinyitottam a postaládánkat, egy félig meglepetés és egy nagyon nagy meglepetés ért!
Van egy staféta a scrap.hu-n, ahol felállítottuk a lányokkal, hogy kinek mikor van a név- és szülinapja. Ezt időrendi sorrendbe tettük, és mindenki az utána következőnek készít egy üdvözlőlapot, így nyilván mindenki kap is az előtte lévőtől. Én Atyusnak készítettem (majd megmutatom), nekem pedig Mónika. Ma érkezett meg, azt hittem, hogy csak a jövő héten fog, ezért volt félig meglepetés: számítottam rá, csak nem most. Nagyon szépet gyártott nekem nagyon megtisztelt, hogy ennyit dolgozott vele a kedvemért. Tényleg gyönyörű lett, majd megmutatom, csak most már nem olyanok a fényviszonyok, hogy lefotózzam, holnap meg ugye elutazunk...
A nagyon nagy meglepetés az volt, hogy - szintén a scrap.hu-ról - Noétól is kaptam egy lapot, csak úgy, soron kívül készített nekem egyet! Hát ez annyira jól esett, hogy a könnyem is kicsordult! Nagyon szeretem Noé munkáit, nagyon precíz, ízlésesen összeállított oldalai vannak. Többek között nekem Ő is egy példaképem. Én mindig kapkodok, rohanok, ha elkap a hév, mert szeretném minél előbb készen látni... (meg egyébként is ilyen kapkodós egyéniség vagyok, biztos azért, mert annyi mindennel foglalkozok mindig). Irigylem az Ő türelmes precizitását, és ez nyilván az eredményen is látszik. Jövő héten ezt is be fogom ide szúrni képen, úgyhogy érdemes lesz visszalapozni ehhez a bejegyzéshez. ;-)
Mónika és Noé! Ha esetleg erre jártok, itt is NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM A GYÖNYÖRŰ LAPOKAT, NOÉ, NEKED KÜLÖN EZT A SZÉP MEGLEPETÉST!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Hétvége - esküvő - CSAK MI KETTEN EGYÜTT

Holnap reggel hazautazunk anyuhoz Dunaújvárosba. Jönnek Tesómék is. :-) Együtt lesz a család. Aztán szombaton mi Apával továbbmegyünk Kalocsára, mert lesz Mónika meg Robi esküvője. (A lányok ott maradnak anyuval és a sógornőmmel, Szidivel.)
Nagyon várjuk már az esküvőt! Mónika nekem olyan, mintha kicsit a "gyerekem" lenne. Anno, mikor odakerült a cégünkhöz, én voltam a főnöke, én tanítgattam. Akkor még egy kislány volt, egy bájos kislány. Néha féltettem is magamban a kemény üzleti élettől, a hajtástól, a stressztől... mára felnőtt nő lett, aki még engem is megdöbbent a talpraesettségével, azzal, hogy milyen okos, ügyes, profi szakember vált belőle. Ez nem az én érdemem, én csak elindítottam az úton... de az Ő sikere számomra az egész pályám legnagyobb erkölcsi elismerése! Nagyon büszke vagyok Rá!
A hab a tortán, hogy ott maradunk az esküvő után még egy napot Kalocsán, amikorra igazából nem is tervezünk semmit, csak pihenünk, élvezzük a szállodában a semmittevést, hogy nem kell magunkon kívül semmi másra figyelni, és élvezzük egymást, sétálunk, együtt leszünk, csak mi ketten. (Eredetileg úgy volt, hogy találkozunk Apa egy régi barátjával, de végülis nem szervezünk semmit arra a napra, az csak a miénk lesz.)
Biztosan nagyon fognak hiányozni a gyerekek, de tudjuk, hogy jó helyen lesznek, és majd sokat beszélünk telefonon anyuval, hogy minden rendben van-e. :-) Nagyon ránk fog ez már férni, mióta megvannak a lányok, ilyet még soha nem csináltunk.
Majd ha hazajöttünk, mesélek az esküvőről, meg mindenről. ;-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. október 19., vasárnap

Akkor és most

Gondoltam, két legyet ütök egy csapásra: adott egy Hodge Podge és egy Blog4scrap kihívás. Előzőben az a feladat, hogy készítsünk egy oldalt, ami megmutatja 2007 és 2008 között a különbséget az életünkben bármire levetítve. Blog4scrap pedig egy freebie-t ad, azzal kell oldalt készíteni. Ötvöztem a kettőt: Blog4scrap freebie-jével készítettem egy olyan oldalt, amin a két év októberének számunkra a legnevezetesebb eseménye látszik: Vikici megszületett és egy éves lett! Mi ez, ha nem egy gyönyörű téma? Remélem, még nem késtem le a kihívást, gyanítom, hogy ha nem is, akkor is nagyon az utolsó pillanatban vagyok (nem találom a határidőt az oldalon, csak annyit tudok, hogy hétvége...).

*Blog4scrap kihívás
*Hodge Podge kihívás

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. október 13., hétfő

Angi és a Pitypang

Lenyugodtak végre a kedélyek, és nagyjából a végére értünk az egyik ügyfelemnél a kritikus határidőknek, amik miatt mostanában szinte semmi másra nem volt időm. Meg is rohantam gyorsan az új alkotós szobámat (már majd megvesztem érte, hogy végre alkothassak). Ez lett a második alkotásom ott (az elsőt még nem mutathatom meg).
Az előtörténete az, hogy eleve imádom a füves képeket... ez pedig azok közül is az egyik kedvencem. Az pedig, hogy pont ilyen legyen, egy olyan napon ugrott be, amikor már szédültem a kevés alvástól és zúgott a fejem a munkától, így kikapcsolódásként elmentem a Rayherbe. Egyrészt, mert reméltem, hogy ettől jobban leszek (nem anyagilag :-P ), másrészt pedig azért, mert hallottam, hogy a papírok le vannak akciózva. Vettem is egy csomót! Hazafelé a piros lámpánál nézegettem, és ezt kiemeltem mind közül. Egyszer csak beugrott hozzá ez a kép, és az is, hogyan kéne megdolgozni. Már akkor (kb. egy hónapja) pontosan azt terveztem el, ahogy most végre meg is valósítottam. Mennyire vártam már, hogy végre meg is alkothassam a megálmodottat! Lehet, hogy az ihlethez nekem hulla fáradtnak és betegnek kell lennem??? Minden esetre imádom az eredményt! De fotózni még mindig nem tudok úgy, hogy vissza is adja az igazit! Grrr...


Naszóval. Az úgy kezdődött, hogy először bemetszettem a fotók helyénél az alap papírt, hogy a virágok és a csiga rálógjanak a képekre. Aztán mindent körbekrétáztam (fotót, metszéseket, papír széleit), majd 3D-s ragasztóval erősítettem azokat a képre, hogy szépen kiemelkedjenek. Kapott minden madárka és a csiga-biga is egy-egy gyöngyöt a szeme helyére, hogy kicsit azt is kiemeljem. Végül a jobb felső sarokból kivágtam sniccerrel a napocskát, visszahajtottam úgy, hogy a napocska helyén az alá eső virág látsszon (a vágás mentén itt is krétáztam), és egy miltonkapoccsal odaerősítettem. Így a papír másik oldalából is mutatok egy kicsit, mivel kétoldalas, és az is nagyon szép. Az így szabadra került sima hátlapot pasztellkrétával kiszíneztem, majd visszaragasztottam oda 3D-vel a napocskát. Hát, nagyjából ennyi.


Részletfotók:


Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. október 12., vasárnap

Lányok a dombon

Vasárnap lementünk ide a parkba játszani... úgy látszik, a motor, bicikli és egyéb társai már unalmassá váltak, mert a lányok most új játékot találtak: dombot másztak, majd legurultak! Eszméletlen volt, ahogy Angi "lesüllyedt" Vikici szintjére, és Ő is négykézláb ment, hogy együtt tudjanak haladni! Imádom, hogy olyan sokat játszanak már együtt, és annyira jó partnerei egymásnak. Ilyenkor örülök, hogy ilyen kis korkülönbséggel vállaltuk Őket, és még egyneműek is. Remélem, mindig ilyen jó tesói maradnak egymásnak akkor is, ha mi már nem leszünk!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Vikici a motoron

Igazából még csak ma 1 éves Vikici! És ennek alkalmából úgy döntött, motorozni kezd, hisz nem lehet azt elég korán elkezdeni... igaz, még lassan, óvatosan, de innentől már nincs megállás!

video

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. október 11., szombat

Vikici 1 éves lett!

Megtartottuk ma Vikici első szülinapját! Nagyon jól sikerült, mindkét lány jól érezte Magát, és jól bírták a sok embert, a nyüzsgést (itt voltak a nagyszülők, az egyetlen dédnagyi, és a testvéreink a családjukkal).

Vikici nem okozott meglepetést a tortával. Mindkettőbe nyakig belemászott! :-) Annyira édes volt, és pontosan erre számítottunk Tőle. :-)
Anno Angi nem mert belenyúlni a sajátjában. Most nagyon jól szórakozott Vikici mutatványán, de Ő továbbra is kecsesen és nőiesen csak az ujja hegyét mártotta bele, majd finoman lenyalta.

Angi és Kristóf (sógoromék kisfia, aki Anginál csak 5 hónappal fiatalabb) hihetetlen nagyot játszottak együtt! A végén Anginak hajszárítóval kellett megszárítani a haját, annyira leizzadt. Ja, és mellékesen a játék közepén kivonultak együtt a vécébe (ahová csak csellel tudtunk benyitni), majd felváltva, egymást őrizve kakiltak. :-))

És akkor néhány fotó:

Így kezdődött...

... és ez lett belőle. :-))Angika ajándékot adott a kishúgának. Nagyon büszke voltam Rá! Egy kicsit sem irigykedett, hogy most mindenki a Húgát ünnepli, egyáltalán nem éreztem Rajta, hogy féltékeny lenne, pedig alig három évesen még érthető is lenne. Példásan viselkedett! És nagyon édesen ment oda a Hugihoz, mondta, hogy "Boldog szülinapot Hugika", majd adott Neki puszit is. Imádom Őket!
A fentiekhez hozzátartozik, hogy imádja a kirakókat, és a szíve szakadt meg ezért is. Így még gyönyörűbb az, ahogy átadta a testvérének... de azért utána hamar jött, hogy szeretne játszani vele :-) Természetesen Ő volt az, aki először kipróbálhatta. Hugikának még úgyis kell egy kicsit nőnie hozzá.
Hancúr Kikivel a gyerekszobában:
Közös kakilás (lesifotó):

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. október 5., vasárnap

Vikici tortájára

Elkészültünk az ostya mintájával, ami a jövő héten Vikici tortájára fog kerülni:

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog kinézni magán a tortán, majd megmutatom. ;-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Meghívó Vikici 1 éves szülinapjára

Jövő héten tartjuk Vikici első születésnapját (szombaton tartjuk, valójában vasárnap lesz). Nagyon akartam meghívót küldeni a jelenlévő családtagoknak... Tele is voltam tervekkel, de őrület mostanában az életem munka szempontjából, ezért sokkal egyszerűbb készült, mint ahogy szerettem volna, főleg, hogy ezt ugye 7 példányban kellett elkészíteni (csak annyiban különböznek egymástól, hogy más-más fotó van bennük):
Az elején lévő kis ablak kinyitható, és akkor ott vigyorog valamilyen formában Vikici. :-) Egyébként úgy készült, hogy először nyomdáztam a virágokat, majd kiszíneztem, és kivágtam az ablakokat, domborítottam a hajtást, hogy szépen lehessen nyitni. Aztán vágtam alá egy narancs kartont picit nagyobbra (mintavágó ollóval szintén), arra ragasztottam a fotót, majd a fehér "ablak-kartont", mindkettőt krétáztam és összeragasztottam, így mehettek a lapra. A "meghívó" szöveget pedig nyomtattam, körbevágtam és ragasztottam.

És a belseje:

Pauszra nyomtattam a szöveget, mintavágóval körbevágtam, krétáztam, majd a négy sarkán ragasztottam (mert még nincs pauszragasztóm, de lesz, mert már megrendeltem!). Hogy ne maradjon csúnya a ragasztás helye, ment a négy sarkára egy-egy kis tortácska 3D-sítve.

Szerintem aranyos lett, örültek is neki, de azért szebbet szerettem volna... most erre volt időm, ez van.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Új szőnyeg és tartó sb-képekhez

Ma délelőtt felnyaláboltuk a lányokat, és elindultunk Ikeába, hogy egyrészt szőnyeget nézzünk a gyerekszobába (mivel hétköznapi körutam ezügyben sajnos sikertelen volt), másrészt hogy vegyek olyan SB-oldalt tartó asztali festőállványt (290 Ft-ért!), amit egyszer még Szilvi linkelt be a scrap.hu-n.
Útközben megláttunk egy Diego-t, gyors reakció egy összeszokott párostól :-) : én észrevettem, Apa irányt változtatott, és már bent is voltunk, és juhhéj, kaptunk szép színes, szerintünk tök jó ilyenről álmodtunk szőnyeget a lányok szobájába 10e-ért! Hurrá!

Azért mentünk tovább, ha már eldöntöttük, hogy Ikea, akkor menjünk, különben is, nekem kell festőállvány!

Apa már ideges volt (utál vásárolni, mint afféle férfi), lányok nyűgösek, de a kedvemért mindenki hősiesen jött (lányok mi mást is tehettek volna, Apa még csak-csak ott hagyhatott volna, de szeret, és így Ő is tűrt, bár feszültségnövelő morgások közepette).

Ők megálltak egy játszó részlegen, én pedig cserébe a kitartásukért tényleg nagyon gyorsan elrohantam csak a lényegre összpontosítva. Utána ettünk egyet, lányok játszottak, és irány haza. Itthon letettük a szőnyeget (nagyon tetszik), lányok megrohanták:
Én pedig nagyon de nagyon örülök a tartómnak.

Jelenleg egy damil van kifeszítve, és arra csipeszeltem azt a két darab oldalamat, amit már készítettem (de lesz ez még sokkal több is!!!), ugyanis Apa tegnap megint kifejezte, hogy Őt az zavarja ebben a scrapbookingban, hogy az album hiába lesz tök szép, ha eltesszük a szekrénybe. Nos, akkor nem tesszük el, legalábbis a legfrissebb oldalakba mindig gyönyörködhetünk egy kicsit, és ha megunjuk, remélhetőleg készül majd újabb, és akkor már tényleg mehetnek az albumba (már ha lesz, mert még nincs, mert drága, de majd egyszer lesz). Most így néz ki, ezt a módszert is Szilvitől tanultam, és nagyon hálás vagyok érte:


Mivel ez nekem így tetszik, és különben is sok oldalam lesz még (hihi), ezért ezt is meghagyom, sőt lesz egy ilyen a nappaliban is (ez az alkotós szobában van most). Plusz lesznek még a mai szerzeményeim, az asztali festőállványok is, a lakás egyes részein "szétszórva". Ugyanis négyet is vettem! Ilyesmikkel olyan jól lehet öltöztetni egy lakást! (Már ha lesz rá mit tennem... de lesz!)
És íme a sokat emlegetett állványom. Lefotóztam "csupaszon" is, meg úgy is, mintha rajta lenne egy 30x30-as oldal, de most csak sima papírral, mert az oldalaim fel vannak függesztve (ld. fent), és egyelőre csak kettő van, mondtam már? :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. október 4., szombat

Alkotós szobám!

No, és ha Vikici átköltözött, hát egy szoba felszabadult! És lett nekem kreatív szobám! ÚÚúúúúgy örülök!

Eddig úgy alkottam, hogy két darab konyhai tálcán voltak az éppen aktuális alkotásomhoz szükséges kellékek/eszközök. A tálcák pedig a hűtő tetején. :-) Ha alkottam, akkor onnan lekaptam, alkottam, majd ha felébredtek a gyerekek, akkor gyorsan tudtam - viszonylag - elpakolni. Ja, és a cuccaim is 6-féle szekrényben, szana-széjjel voltak.

Hihetetlen, hogy most van egy teljes szobám erre! Még fel sem fogtam! Azért a tálcákat egyelőre meghagytam, a szívemhez nőttek! :-)

Be is rendeztem gyorsan ezt a szobácskát is, persze díszítgetni még kell majd, de szép lassan, azzal ráérek. Van még vagy tíz évem, mire kamaszok lesznek a lányok, és szét akarnak költözni... :-)
Ja, a fal zöld, ugyanis Vikici előtt ez a dolgozószobám volt, és rám fért a nyugtató szín. :-)) Most sem lesz rossz, azt hiszem. Bár az alkotás maga már megnyugtat, a falszín pedig tovább fogja fokozni a megpihenés, kikapcsolódás állapotát.
Ilyen lett (inkább nem is próbálom már egymás mellé tenni a képeket, mert úgy látszik, a függőleges képeknél ezt nem szeresse ez a blogger):

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Gyerekszoba

(Néha nem bírok ezzel a bloggerrel, össze-vissza tördeli a bejegyzésemet, mint itt is... grrr...)

Megtörtént ma Vikici átköltöztetése Angi szobájába. Reggel a lányok átmentek a Papáékhoz, így mi nyugodtan tudtunk dolgozni.

Angi már reggel mondta, hogy este Vele fog aludni Vikici... de akkor még nem tudtam, hogy mennyire érti ezt vajon a kis még nem is három éves agyával? Hát, később megtudtam, hogy tökéletesen! Ilyen lett az Ő szobájuk:





Az tény, hogy sokat mondták Anginak a Papáék is és mi is, hogy át lesz pakolva a szobájuk... de ahogy hazaértünk, le sem vetkőzött, rohant a szobába, és ujjongott (nekünk mutatva!), hogy "Nézd, odanézz! Gyere Hugika, nézd csak!" Annyira édes volt! Már ezért megérte!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...