Ez a blog a családunkról szól. Néha kreatívkodva, néha csak simán írva és fotókkal illusztrálva, de mindig a CSALÁDUNKról. Köszi, hogy benéztél.
RSS

2009. augusztus 31., hétfő

Új termékek

Áruházunkba ma új termékeket töltöttünk fel. Gyere, nézz körül! Az újdonságok beazonosításának megkönnyítésére a bal oldali "Termékek" menüben létrehoztunk egy "Új" menüpontot, de természetesen az egyes kategóriákhoz is besoroltuk ezeket.

Újdonság még, hogy horgolt virágaink darabonként is megrendelhetők!

Iratkozz fel a hírlevélre is! Hogy megkaphasd értesítésünket minden újításkor!

És nem, nem erről fog kizárólag szólni ez a blog, ígérem. :-) Millió írni- és mutatnivalóm van, remélem, végre ide is idejutok. ;-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Múlt hétvége

Megint el vagyok maradva, így most kicsit visszadátumozva pótolom az eseményeket. :-) Szombaton Tesóméknál voltunk. A medencézésről megint lemaradtak a lányok, mert nem volt jó idő... de azért Ők így is nagyon jól érezték Magukat. Rengeteget kutyáztak, játszottak és rájöttek, hogy fára mászni jó. :-)
Kedvenc megnyilvánulásuk az volt, hogy Angika sarokba állította Vikicit, mert nem fogadott szót Neki. :-) Hallottam, hogy Vikici nyekereg, és arra mentem ki, hogy Angi: "Jól van, most már kijöhetsz...". Hát, igen. A fegyelmezés eszköze nálunk a sarokbaállás. És a gyerek így adja vissza, amit tanul tőlünk - tiszta, őszinte tükrünk. :-) De annyira aranyos volt, nehéz volt kibírnom, hogy ne nevessek előttük.

Vasárnap pedig a Hékás-békás rendezvényeit látogattuk meg. No nem azért, mert mi ezt magunktól tudtuk volna, hogy lesz... hanem, mert a scrapbook.hu-ról oda szerveztünk találkozót. Nagyon örültem ennek, hogy nem kell külön szervezkednem, hanem családos program van, de közben talizhatok kedvenc hobbim egyik képviselő csapatával is. :-)
Mi már elég korán kiértünk (így tudtunk igazodni a lányok napirendjéhez), és míg a többiek is megérkeztek volna, körülnéztünk, majd leragadtunk a bábszínház előtt. Angika folyamatosan nézegette végig az előadásokat, ki nem hagyott volna egy percet sem (Vitéz László volt a favorit). Vikici már kicsit rapszódikusabb volt... Mivel nem voltunk elég szemfülesek, széken már nem volt helyük. De előrementek a szőnyegre. Ott azonban nagyon felfelé kellett volna nézniük... na ki az a két kislány, aki kitalálja, hogy nem töri ki a nyakát felfelé meredve, hanem inkább kényelmesen lefekszik? Hát, a mieink. :-)

Később megérkezett a scrap csapat is. Mivel kaptunk egy kis különálló udvart, könnyen megtaláltuk és beazonosítottuk egymást! ANNYYIIIIRRRRAAAAA JÓ VOLT!!! Nagyon-nagyon örültem mindenkinek, gyönyörű oldalakat láttam, és a gyerekek is olyan jól elvoltak egymással (merthogy a legtöbben gyerekestől és férjestől mentünk).
Íme egy csoportkép, azért ezt mutatom, mert ezen Vikici is ott volt velem (Apa meg Angi ekkor épp bábszínházaztak, Vikici meg csak tán ezen az egy képen volt velem, mert amúgy "elkódorgott" a fotózás elől.)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...