Ez a blog a családunkról szól. Néha kreatívkodva, néha csak simán írva és fotókkal illusztrálva, de mindig a CSALÁDUNKról. Köszi, hogy benéztél.
RSS

2010. április 20., kedd

Elmaradt élményeink

Sajnos mostanában kicsit megbonyolódott az életünk, a gazdasági válság (vagykitudja) utolérte az én fővállalkozómat is... erről többet most nem írnék, lényeg az, hogy kb. két hete ennek jegyében telnek a napjaim. :-( Intézkedések, jövőterv, A,B,C,D... verziók, próbálkozás a minél okosabb döntésekre, hogy minél jobban tudjak kijönni a helyzetből úgy, hogy közben a jövőt is bebiztosítsam. Viszonylag jók a lehetőségeim - most még úgy látszik -, de soha nem lehet tudni, hogy miből mi lesz. Egyelőre minden lóg a levegőben. Na de majd kialakul, ez a blog nem erről szól (csak azért volt-e pár szó, hogy ha kicsit eltűnök érthetőbb legyen, de nem szeretnék...). Azt azért bevallom, hogy az elmúlt hetekben öregedtem minimum 5 évet. :-(

Mesélek néhány elmúlt élményünkről, amiket még nem mondtam/mutattam. Mert bármi történjék is, a gyerekek felé az élet telik tovább, a családi együttléteket pedig semmi nem ronthatja el. :-)

Múlt szombaton barátaink kislányának, Kírának tartottuk a 4. szülinapját. :-) Megint összejöttünk - mostanában szinte csak a gyerekeket ünnepelni jövünk össze sajnos -, olyan jó volt találkozni a barátokkal, és nézni a csipet-csapatot, hogy már milyen jól eljátszanak együtt. :-)
Az ünnepelt (a létszámra való tekintettel két torta volt):
Vikike eszik :-)
Api fiúk:
Angika kissé megsértődött, mert nem fújhatta el Ő a gyertyát :-D

Aztán a buli után Apáék kidobtak a scrapbook.hu-s tali helyszínénél, és 1-2 órára még be tudtam ugrani. :-) Alkotni már nem volt időm, de jó volt megnézni az új klubhelyiséget, meg trécselni kicsit.

Másnap bábszínházba mentünk. Ezúttal mind a négyen, mert most először vittük el Vikikét is. Nagyon kíváncsi voltam, hogy hogy fogja bírni. Háááát, a gyerek nagyon élvezte, nem tűnt úgy, hogy kicsi lenne még hozzá, de Apát többet nem visszük! Vele nem bírtam, mert unta, ettől feszült volt, attól meg én. :-D Legközelebb egyedül viszem a lányokat. :-) A "Minden egér szereti a sajtot" című bábjátékot néztük meg - ez nekem nagyon nosztalgikus volt, mert gyerekkoromba megvolt nekünk meselemezen, és még tök emlékeztem rá. :-) Érdekes érzés volt. Egy fotó, amikor vártuk a kezdést:

Ez csak úgy egy szép kislányról, akinek csütörtökön befontam a haját, és péntekre ilyen lett. :-) Kis turcsiorrúm. :-) Pénteken volt egy tájékoztatás bent a cégnél, mivel kicsit taknyolt a kisasszony és nem ment oviba, bevittem magammal - hadd oldja a feszültséget. :-)
Délután még a parkba is lementünk, ahol megint készült néhány kedves fotó (megőrülök a zöld füves fotókért amúgy is):


Most szombaton a lányok a Papáéknál voltak. Eredetileg úgy volt, hogy intézendőnk van, de aztán az máshogy alakult - a lányok elhelyezését nem mondtuk le, úgy döntöttünk, hogy ránk fér egy kis kikapcsolódás. Elmentünk Apával életünkben először megnézni egy 3D-s filmet (Titánok harca, vagy mi...). Nekem kicsit vontatott volt, de azért nagy élmény volt a 3D-s hatás. Utána vásároltunk, aztán mentünk a lányokért:
Ahogy elhoztuk a lányokat a Papáéktól, mentünk a kisvidibe, amit itt állítottak fel a Jégcsarnok mellett (úgy utálom ezt, hogy direkt olyan helyre állítják fel, hogy tuti észrevegyék a gyerekek). Volt is belőle hiszti, mert persze, hogy több mindenre akartak felülni, mint amit mi akartunk. :-)


Vasárnap pedig megint Tesóméknál voltunk, ahol megint a horgásztó volt a cél. A lányokat alig láttuk, folyamatosan játszótereztek, mi meg kicsit pihiztünk, napfürdőztünk, beszélgettünk, hülyéskedtünk. A lányok szó szerint nem szálltak le Nináról (tesóm barátnője), folyamatosan nyúzták - Ő meg élvezte:
A fiúk pedig lógattak szorgalmasan, de ma nem sok szerencsével.... :-):

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

1 megjegyzés:

eralilla írta...

Úgy látom azért volt részetek bőven pozitív élményekben is. Köszi, hogy megosztottad velünk.

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...