Ez a blog a családunkról szól. Néha kreatívkodva, néha csak simán írva és fotókkal illusztrálva, de mindig a CSALÁDUNKról. Köszi, hogy benéztél.
RSS

2009. február 1., vasárnap

2008-as sikereink

Ezt az oldalt Tina Tündérliget kihívására készítettem. Az alábbiakban Tinának írt levelemet másolom be, mert ide is azt írnám:

"Na, csak sikerült úgy szerveznem, hogy tegnap éjjel (mikor épp tudtak aludni a lányok) elkészítettem az én oldalamat. Amikor kiírtad a kiírást, nagyon bennem maradt, hogy írtad, hogy készíthetjük a gyerekek nevében is, stb. Azóta ez nem hagyott nyugodni, tuti volt, hogy én ilyen közös oldalt fogok készíteni… és az is, hogy beindítottál egy folyamatot bennem: én az ún. eseményeinkről digi oldalt készítek, és terveim szerint ezekből minden évről lesz egy digi album, így pld. lesz egy 2008-as albumom is, aminek ez nagyon király záró oldala lesz! És minden éves albumhoz lesz egy ilyen. Hogy jövőre könnyebb legyen összeszedni, most már nyitottam is egy word-öt, ahová gyűjtöm az idei sikereinket is családtagonként (mert bizony, már most is vannak ám!!! :-) ), és így jövőre majd nem kell agyalni, meg tuti nem marad ki semmi.

Még valamit szeretnék elmesélni Neked: már kb. két hete kértem a férjem, hogy írja össze nekem a sikereit, mert oké, hogy a lányokét én szedem össze, de az Övét azért csak jobban tudja Ő… persze, ez mindig elmaradt, ami azért nagy részben köszönhető a zsufi napjainknak is. Tegnap este megint kértem, hogy MOST írja már össze, mert készíteném az oldalt, erre elbagatelizálta, hogy ugyan, mifféle sikere volt Neki, stb. Na, gondoltam mindegy, akkor összeszedem én. Össze is szedtem néhányat, és csakazértsem hagytam békén, felolvastam Neki. Mindre visszakérdezett vigyorogva, hogy „igen?”, látszott, hogy abszolút nem veszi komolyan ezt az egészet… aztán elment zuhanyozni, addigra én már elkészültem az oldallal. Visszajött, megölelt, és közölte, hogy gondolkodott, és Számára az a legnagyobb siker 2008-ra és minden eddigi közös évünkre, hogy ha nagy ritkán kenyértörésre is kerül a sor közöttünk, akkor Ő mindig azt érzi, hogy ha engem elveszítene, abba beleőrülne!!! És EZT írjam bele!!! Akkor már kész voltam, újra meg kellett nyitni és módosítani… de talán sejted, hogy ezt egy cseppet sem bántam! :-) Ehhez tudni kell, azt is, hogy az én férjem olyan büszke fajta, és ritkán nyílik így meg érzelmileg, ettől még különlegesebb érzés volt. Tudom, hogy nagyon szeret, de az, ha kimondják, valahogy extra érzés.

Ha nem lett volna a kihívásod, egy ilyen érzéssel kevesebb lenne most nekem! Köszönöm. ;-)"


Készlet: Tempusfugit - Sweet Valentine
*Tündérliget kihívás
*Tempusfugit kihívás

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

3 megjegyzés:

Merika írta...

Annyira megható és nagyon kedves a történeted.Köszönöm hogy ide is betetted és olvashattam!

ilgya írta...

Én még nem olyan régen olvaslak,de ez történet engem is meghatott. Köszönöm. További boldog éveket kívánok nektek,egy ilyen férj,már mindenképp fél siker:)

Kata írta...

Nagyon szép történet, köszönöm hogy megosztottad. Tetszik az oldalban az is, hogy az egész családot beletetted :-) Idénre is hasonló jókat kívánok!

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...