Lassan már jön a következő, azért pár szót említenék az elmúlt hétvégénkről, mert nagyon jó és mozgalmas volt. :-)
Szombaton Papáéknál voltunk vendégségben. Nálunk így március-áprilisban rengeteg ünnep van, és összevonva szoktuk tartani őket. Itt éppen a Papát és Iri mamát ünnepeltük. Sajnos mi itthon felejtettük a gépet, a Papa gépe meg valamiért össz-vissz 6 képet mentett el, így nagy választékom nincs. Azért egy-kettőt mutatok:
Apa és a fiai (2 méteres óriások :-) ):
Vikike nagyon imádja Zitust. :-) Alig várom már, hogy kicsit Ő is nőjön, és tudjanak együtt játszani. Most még inkább nyúzza Viki szegényt, mert állandóan szeretgetni akarja. :-) De azért már Zitusnak is egyre többször tetszik ez, és Ő is viszont próbálja "simogatni" - ami az Ő korában ugye azért még inkább ütögetésként nyilvánul meg. :-D Itt épp egy hasonló "szeressük egymást és közben iszogassunk is" jelenetet kaptunk el:
Vasárnap Éváéknál voltunk megint. Már voltunk pár hete, és akkor olyan jól éreztük magunkat, hogy meg kellett ismételni. :-) Most mi főztünk, Éva volt a desszert-felelős (váltogatni "szoktuk"). Az öt gyerek baromi jól elvan egymással, az Apukák szintén, mi meg Évával jót szkreppeltünk... jaja, hogy nem mutattam még belőle semmit, ugye? Pedig készen van ám már a téli albumom, bizony! Már csak fotózni kéne valamikor, és hozom, de azóta sem volt rá időm...
Gyuszi (9) mesél Lilinek (5) és Anginak (4):
Ezt a képet nagyon szeretem... Gyuszi ölében Vikike (2), átöleli Őket Lili:
Hétfőre azt terveztük Zotyiékkal (sógoromék), hogy elmegyünk a Természettudományi Múzeumba, hadd nézzék meg a gyerekek (közlöm 10 éve élek Bp.-en, és én is most voltam először). Hát, a délutáni pihi után elég nehezen indultunk neki (tavaszi fáradtság vagy inkább lustaság?), de végül nem bántuk meg - ráadásul ott tudtuk meg, hogy az ünnep miatt (márc.15.) ingyenes a belépés. :-) Nagyon jó volt, őszintén bevallom, hogy unalmasabbra számítottam. Azért elég viharosan futottuk végig, mert a gyerekek még túl picik ahhoz, hogy végigolvashassuk a dolgokat... de ha majd nagyobbak lesznek, megint elmegyünk, és elolvassuk, jobban áttanulmányozzuk a részleteket is. Azért néha, ha el tudtam kapni Angikát egy-egy pillanatra, akkor meséltem Neki ezt-azt... meg is maradt, mert tegnap úszásról jövet is erről támadt kedve beszélgetni. :-)
Akkor beszéljenek a képek:
Noé bárkája:
Angika egyik kedvenc meséje a Jégkorszak. Na, ebből következően persze nem mammut-ot láttunk, hanem Manu-t (azaz Manfréd-et). :-)
Egy kis bemelegítés a dínó-show-ra. :-):
És a legkisebb is nagyon jól elvolt anyukája hátán:
Ezen a héten vasárnapra a közlekedési múzeumot tervezzük. :-)
1 megjegyzés:
Jó kis programjaitok voltak.
A Közlekedési múzeum szuper hely!
Megjegyzés küldése