Megint kicsit el vagyok csúszva... múlt hétvégén írtam arról, hogy pénteken volt a házassági évfordulónk. Akkor délelőtt még elmentünk Angikával, Kikivel és Petrával a bábszínházba a Misi mókus vándorúton című előadásra. Nekem nosztalgia volt, Angikának meg új élmény. :-) Jó volt. Meg is vettük a jegyet a következő előadásra, ami jövő hétvégén lesz. :-) (Pszt... ez egy titkos gyors fotó, mert nem szabadott fényképezni... :-P)
Aztán este ünnepeltünk. Mióta megvannak a lányok, soha nem tudtuk megtartani a házzassági évfordulónkat, mert nem tudtuk igazán megoldani - ugyanis az eredeti tervünk picik mellett megoldhatatlan volt, miszerint elmenjünk minden évben abba az étterembe, ahol az első randinkon (ami egy bringatúra volt Szentendrére) ettünk.
Idén volt egy olyan "álmunk", hogy esetleg elmenjünk csak ketten valahová. De okulva a szilveszterből (ami ettől függetlenül mégis jól sikerült), végül meg sem kíséreltük megszervezni. Viszont úgy döntöttünk, hogy ez így már nem járja, hogy soha ne tudjuk megünnepelni, és hát a gyerekeknek ugyanúgy köze van hozzá, tartsuk családilag. És ez történt. Vettünk a vacsihoz egy kölyökpezsgőt, hogy együtt tudjunk koccintani. Ja, hát igen, ez úgy kezdődött, hogy a pezsgő jól kifutott a nagy izgalomban és a fele a járólapon kötött ki. Nem baj, jót nevettünk, a gyerekeknek még marad, mi meg majd koccintunk valami "normálissal", ha már lefeküdtek :-) :
Aztán megvacsiztunk, közben beszélgettünk arról, hogy mit is ünnepelünk (aminek délután azért adtunk már egy kis alaphangulatot, mert megmutogattam a lányoknak az esküvői fotóinkat). Szerintem teljesen még nem értették a lényegét, mert mikor kérdeztem Angikát, hogy mire is koccintunk, azt mondta, hogy "Anyára és Apára". :-) Ennyi pont elég. :-) Ha nagyobb lesz, még jobban fogja érteni.
Mivel Apával kettőnkről nem volt ki készítsen képet, így úgy döntöttünk, hogy szemben egymásról készítünk egy-egy gyerekkel, ezek lettek (Angika a délutáni filctollas rajzolástól olyan maszatos :-D):
Másnap elutaztunk az "Újvárosi mamához" látogatóba. A gyerekek ott maradtak mamázni, mi pedig elmentünk a wellness-be. Na, ez volt a mi igazi kettesben töltött ünneplésünk. :-) Fürödtünk, szaunáztunk, áztunk, peszgőfürdőztünk, és úgy egyáltalán nyugodtan ebédeltünk! Nem kellett sehová rohanni, senki másra figyelni, vitákat kezelni, fegyelmezni, aggódni. :-) Azért bevallom, nekem nem sikerült teljesen kikapcsolni. Nagyon hiányoztak a csibéink, és kicsit lelkiismeret-furim is volt, hogy Őket ebből kihagytuk. Na de ez már járt! :-)
Ja, én aquamasszázs-ba is befeküdtem ám! Isteni jó érzés volt, szinte újjászülettem tőle:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése