Családunk Krea-tükre

Ma először - viszont több ízben - Angi megpróbált bilibe kakilni. Ez azért nagy szó, mert bár már egy ideje bugyit hordunk, de a kakihoz mindig kéri a pelust, amiatt eddig nem volt hajlandó bilire ülni. Ma viszont egyszer csak kijelentette, hogy megpróbálja... aztán még néhányszor próbálkozott. Egyelőre siker nem volt, és végül a pelus maradt, de ez már haladás. Ha ezen is túl leszünk, akkor már csak az éjszakai pelus marad - egyelőre.

Nagyon elhanyagoltam mostanában az Api fiúkat, de most igyekszem pótolni. Egy egyszerű, fiús oldal:

Vikici ma új dolgokat produkált: egyrészt már le tud mászni az ágyról (szépen hátrafordul és lábbal lefelé lejön), másrészt pedig elkezdett tapsolni. Teljesen Magától, meghallott egy zenét, és nekiállt táncizni, majd közben tapsolni. Annyira édes volt, és úgy ledöbbentem, hogy fotózni is elfelejtettem. :-( Ezt nagyon sajnálom! De azért utólag pótolni fogom...

Szrjudit kérésére készítettem ezt a képet. Egy új technikát próbáltam ki, nekem tetszik. Asszem fogom ezt még alkalmazni, nagyon jól lehet a lényeget kiemelni vele. Itt például azért jött ki jól, mert Judit kislánya senkinek nem hajalndó puszit adni Judit húgán kívül... és itt pont ez a pillanat van elkapva. :-)

Ez a kép még a Gödi strandon készült. :-)

Szombaton volt a várva várt scrapbook találkozó! Ó, én annyira jól éreztem magam! Rengeteget tanultam, jó volt a többiekkel találkozni végre személyesen is. Tele van a fejem inspriációkkal és ötletekkel, alig várom, hogy tudjak lopni egy kicsi szabadidőt, amikor alkothatok...

Hoztak a lányok sok-sok már elkészült albumot is, hát azok valami csodaszépek. Egyetlen bánatom, hogy nem tudtam mindet végignézni, mert nem volt rá időm. Volt ugyanis több bemutató is az új (és csak nekem új) eszközökről, technikákról, valamit kaptunk készletet és minialbumot kezdtünk készíteni, stb. Igazából 24 órát is simán el tudtunk volna ott tölteni. Pont azt beszélgettük a Többiekkel, hogy el tudnánk képzelni egy ilyen alkotós scrapbook tábort. Valahogy úgy, hogy lehessen vinni a családokat is, sőt még külön nagyszülőt is, hogy a gyerekek felügyeletében segítsenek az apukáknak, az anyukák pedig tudjanak nyugodtan alkotni, de azért úgy, hogy ott legyenek a közelben a gyerekek, férjek is, hogy ne hiányozzanak. :-) Álom-álom.

Vásároltam is sok gyönyörű dolgot, meg szerszámokat, eszközöket is. Anyu felajánlotta, hogy a szülinapomra (ami amúgy csak októberben lenne) ad pénzt, és itt vegyek magamnak, amit szeretnék. Hú, annyira jól jött, olyan jó volt! Most már akitől csak lehet, minden ünnepre ilyesmiket fogok kérni. :-) Mint a gyerekek. :-)

Múlt héten kétszer is találkoztunk Krisztiékkel és Zsuzsiékkal. Ilyenkor az a felállás, hogy a három anyuka és a hat gyerek összejön, a gyerekek játszanak, kikapcsolódnak és fáradnak egy jót, és ha jó napunk van, akkor nekünk, anyukáknak is sikerül egy kicsit beszélgetni, kikapcsolni. :-)

Szrjudit készítette nekem ezt az oldalt, nagyon tetszik, köszönöm szépen. Papa most nyaral, de biztos Neki is tetszeni fog, ha hazajön és meglátja. :-)

Vikici tegnap elkezdett hányni, hasmenése is volt. Az éjszaka egész jól telt, de ma reggel megint volt hasmenés. Levittem a doktor nénihez, valszeg egy vírus. Kaptunk beutalót a László kórházba, hogy ha rosszabbodik (pl. vízszerűt kakil), akkor be kell vinni. Nos, ez be is következett délutánra, de mondtam Apának, hogy egy picit még várjunk, még nem tűnik sürgősnek, de kikevertem egy "keményítő-bombát", hátha az segít... és segített. Előtte egy órán belül kétszer is volt olyan széklete, és azóta (délután négy óra) se hányás, se hasmenés! Olyan jó! És hogy mi volt a "recept"? Rizsnyák, főtt krumpli és sárgarépa-főzelék összekeverve. Nagyon bejött.

Este már adtam Neki reszelt almát is keksszel, és tápszerrel aludt el (ami előtte átfolyt rajta). Egyelőre semmi rossz jel - kop-kop-kop. Remélem, ennyivel meg is úsztuk.

Ezt az oldalt Merika készítettem nekem, annyira csodálatos lett! Köszönöm!

A kép tegnap készült, amikor Apa hazajött, és a lányok örültek Neki, az ölébe kéredzkedtek. Nem sok ilyen jó kép készült még Róluk.

Gombászáskor készült ez a kép. Ritkán van rólam kép, ezért ezt választottam, amikor Ágikának képet küldtem ehhez az oldalhoz. Köszönöm!

Joplinék vettek egy telket Adácson, és meghívtak minket, hogy megnézzük. Tegnap voltunk. Nagyon király! Gyönyörűen meg lehet csinálni, mert nagyon jók az alapadottságok, jó helyen van, stb. A kertet pedig már most úgy rendezték be, mintha egy tengerparti nyaralóban lennékn... :-) Hát még, ha rendbe lesz téve! Ilyenkor mindig kedvet kapok én is egy telekhez... De az a helyzet, hogy jobban belegondolva mi nem is járnánk ki olyan gyakran (Éváék minden hétvégén ott vannak), mert alig van üres hétvégénk, mindig megyünk valahová. Azt meg nem nagyon szeretnénk (se Apa, se én), ha egy dologra korlátozódnánk, és mindig egy helyre mennénk. Szeretjük ezt a kalandos, csavargós életstílust, és a gyerekek is apró koruk óta jönnek velünk, Ők is élvezik. De ha mindig ugyanoda kéne menni, az nekünk azt hiszem hamar unalmassá válna.

Ezt az oldalt Csuti készítette nekem. Nagyon-nagyon tetszik! Köszönöm!

A képen a lányok a fürdőkádban (ez ugye látszik :-) ), én pedig előttük guggolok, és épp mondókáztunk, azért néznek úgy (illetve Angi közben mondja velem).

Igaz, egyelőre "csak" a járássegítővel, de 9,5 hónaposan így is nagy teljesítménynek érzem! Annyira édes, olyan boldog, látszik az arcán, hogy mennyire élvezi. Azért kicsit ijesztő ez... egy kicsit azt is jelenti számomra, hogy egyre kevésbé van már kisbabám....

Nem bírtam ki, hogy ne szkreppeljem meg, hisz az albumban ennek is helye lesz... :-)

Timcsoca készítette nekem ezt az oldalt! Nagyon köszönöm!

A kép pedig vasárnap készült, amikor családi sétát tartottunk a velünk szemben lévő erdőbe.