Ez a blog a családunkról szól. Néha kreatívkodva, néha csak simán írva és fotókkal illusztrálva, de mindig a CSALÁDUNKról. Köszi, hogy benéztél.
RSS

2008. október 11., szombat

Vikici 1 éves lett!

Megtartottuk ma Vikici első szülinapját! Nagyon jól sikerült, mindkét lány jól érezte Magát, és jól bírták a sok embert, a nyüzsgést (itt voltak a nagyszülők, az egyetlen dédnagyi, és a testvéreink a családjukkal).

Vikici nem okozott meglepetést a tortával. Mindkettőbe nyakig belemászott! :-) Annyira édes volt, és pontosan erre számítottunk Tőle. :-)
Anno Angi nem mert belenyúlni a sajátjában. Most nagyon jól szórakozott Vikici mutatványán, de Ő továbbra is kecsesen és nőiesen csak az ujja hegyét mártotta bele, majd finoman lenyalta.

Angi és Kristóf (sógoromék kisfia, aki Anginál csak 5 hónappal fiatalabb) hihetetlen nagyot játszottak együtt! A végén Anginak hajszárítóval kellett megszárítani a haját, annyira leizzadt. Ja, és mellékesen a játék közepén kivonultak együtt a vécébe (ahová csak csellel tudtunk benyitni), majd felváltva, egymást őrizve kakiltak. :-))

És akkor néhány fotó:

Így kezdődött...

... és ez lett belőle. :-))Angika ajándékot adott a kishúgának. Nagyon büszke voltam Rá! Egy kicsit sem irigykedett, hogy most mindenki a Húgát ünnepli, egyáltalán nem éreztem Rajta, hogy féltékeny lenne, pedig alig három évesen még érthető is lenne. Példásan viselkedett! És nagyon édesen ment oda a Hugihoz, mondta, hogy "Boldog szülinapot Hugika", majd adott Neki puszit is. Imádom Őket!
A fentiekhez hozzátartozik, hogy imádja a kirakókat, és a szíve szakadt meg ezért is. Így még gyönyörűbb az, ahogy átadta a testvérének... de azért utána hamar jött, hogy szeretne játszani vele :-) Természetesen Ő volt az, aki először kipróbálhatta. Hugikának még úgyis kell egy kicsit nőnie hozzá.
Hancúr Kikivel a gyerekszobában:
Közös kakilás (lesifotó):

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. október 5., vasárnap

Vikici tortájára

Elkészültünk az ostya mintájával, ami a jövő héten Vikici tortájára fog kerülni:

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog kinézni magán a tortán, majd megmutatom. ;-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Meghívó Vikici 1 éves szülinapjára

Jövő héten tartjuk Vikici első születésnapját (szombaton tartjuk, valójában vasárnap lesz). Nagyon akartam meghívót küldeni a jelenlévő családtagoknak... Tele is voltam tervekkel, de őrület mostanában az életem munka szempontjából, ezért sokkal egyszerűbb készült, mint ahogy szerettem volna, főleg, hogy ezt ugye 7 példányban kellett elkészíteni (csak annyiban különböznek egymástól, hogy más-más fotó van bennük):
Az elején lévő kis ablak kinyitható, és akkor ott vigyorog valamilyen formában Vikici. :-) Egyébként úgy készült, hogy először nyomdáztam a virágokat, majd kiszíneztem, és kivágtam az ablakokat, domborítottam a hajtást, hogy szépen lehessen nyitni. Aztán vágtam alá egy narancs kartont picit nagyobbra (mintavágó ollóval szintén), arra ragasztottam a fotót, majd a fehér "ablak-kartont", mindkettőt krétáztam és összeragasztottam, így mehettek a lapra. A "meghívó" szöveget pedig nyomtattam, körbevágtam és ragasztottam.

És a belseje:

Pauszra nyomtattam a szöveget, mintavágóval körbevágtam, krétáztam, majd a négy sarkán ragasztottam (mert még nincs pauszragasztóm, de lesz, mert már megrendeltem!). Hogy ne maradjon csúnya a ragasztás helye, ment a négy sarkára egy-egy kis tortácska 3D-sítve.

Szerintem aranyos lett, örültek is neki, de azért szebbet szerettem volna... most erre volt időm, ez van.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Új szőnyeg és tartó sb-képekhez

Ma délelőtt felnyaláboltuk a lányokat, és elindultunk Ikeába, hogy egyrészt szőnyeget nézzünk a gyerekszobába (mivel hétköznapi körutam ezügyben sajnos sikertelen volt), másrészt hogy vegyek olyan SB-oldalt tartó asztali festőállványt (290 Ft-ért!), amit egyszer még Szilvi linkelt be a scrap.hu-n.
Útközben megláttunk egy Diego-t, gyors reakció egy összeszokott párostól :-) : én észrevettem, Apa irányt változtatott, és már bent is voltunk, és juhhéj, kaptunk szép színes, szerintünk tök jó ilyenről álmodtunk szőnyeget a lányok szobájába 10e-ért! Hurrá!

Azért mentünk tovább, ha már eldöntöttük, hogy Ikea, akkor menjünk, különben is, nekem kell festőállvány!

Apa már ideges volt (utál vásárolni, mint afféle férfi), lányok nyűgösek, de a kedvemért mindenki hősiesen jött (lányok mi mást is tehettek volna, Apa még csak-csak ott hagyhatott volna, de szeret, és így Ő is tűrt, bár feszültségnövelő morgások közepette).

Ők megálltak egy játszó részlegen, én pedig cserébe a kitartásukért tényleg nagyon gyorsan elrohantam csak a lényegre összpontosítva. Utána ettünk egyet, lányok játszottak, és irány haza. Itthon letettük a szőnyeget (nagyon tetszik), lányok megrohanták:
Én pedig nagyon de nagyon örülök a tartómnak.

Jelenleg egy damil van kifeszítve, és arra csipeszeltem azt a két darab oldalamat, amit már készítettem (de lesz ez még sokkal több is!!!), ugyanis Apa tegnap megint kifejezte, hogy Őt az zavarja ebben a scrapbookingban, hogy az album hiába lesz tök szép, ha eltesszük a szekrénybe. Nos, akkor nem tesszük el, legalábbis a legfrissebb oldalakba mindig gyönyörködhetünk egy kicsit, és ha megunjuk, remélhetőleg készül majd újabb, és akkor már tényleg mehetnek az albumba (már ha lesz, mert még nincs, mert drága, de majd egyszer lesz). Most így néz ki, ezt a módszert is Szilvitől tanultam, és nagyon hálás vagyok érte:


Mivel ez nekem így tetszik, és különben is sok oldalam lesz még (hihi), ezért ezt is meghagyom, sőt lesz egy ilyen a nappaliban is (ez az alkotós szobában van most). Plusz lesznek még a mai szerzeményeim, az asztali festőállványok is, a lakás egyes részein "szétszórva". Ugyanis négyet is vettem! Ilyesmikkel olyan jól lehet öltöztetni egy lakást! (Már ha lesz rá mit tennem... de lesz!)
És íme a sokat emlegetett állványom. Lefotóztam "csupaszon" is, meg úgy is, mintha rajta lenne egy 30x30-as oldal, de most csak sima papírral, mert az oldalaim fel vannak függesztve (ld. fent), és egyelőre csak kettő van, mondtam már? :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. október 4., szombat

Alkotós szobám!

No, és ha Vikici átköltözött, hát egy szoba felszabadult! És lett nekem kreatív szobám! ÚÚúúúúgy örülök!

Eddig úgy alkottam, hogy két darab konyhai tálcán voltak az éppen aktuális alkotásomhoz szükséges kellékek/eszközök. A tálcák pedig a hűtő tetején. :-) Ha alkottam, akkor onnan lekaptam, alkottam, majd ha felébredtek a gyerekek, akkor gyorsan tudtam - viszonylag - elpakolni. Ja, és a cuccaim is 6-féle szekrényben, szana-széjjel voltak.

Hihetetlen, hogy most van egy teljes szobám erre! Még fel sem fogtam! Azért a tálcákat egyelőre meghagytam, a szívemhez nőttek! :-)

Be is rendeztem gyorsan ezt a szobácskát is, persze díszítgetni még kell majd, de szép lassan, azzal ráérek. Van még vagy tíz évem, mire kamaszok lesznek a lányok, és szét akarnak költözni... :-)
Ja, a fal zöld, ugyanis Vikici előtt ez a dolgozószobám volt, és rám fért a nyugtató szín. :-)) Most sem lesz rossz, azt hiszem. Bár az alkotás maga már megnyugtat, a falszín pedig tovább fogja fokozni a megpihenés, kikapcsolódás állapotát.
Ilyen lett (inkább nem is próbálom már egymás mellé tenni a képeket, mert úgy látszik, a függőleges képeknél ezt nem szeresse ez a blogger):

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Gyerekszoba

(Néha nem bírok ezzel a bloggerrel, össze-vissza tördeli a bejegyzésemet, mint itt is... grrr...)

Megtörtént ma Vikici átköltöztetése Angi szobájába. Reggel a lányok átmentek a Papáékhoz, így mi nyugodtan tudtunk dolgozni.

Angi már reggel mondta, hogy este Vele fog aludni Vikici... de akkor még nem tudtam, hogy mennyire érti ezt vajon a kis még nem is három éves agyával? Hát, később megtudtam, hogy tökéletesen! Ilyen lett az Ő szobájuk:





Az tény, hogy sokat mondták Anginak a Papáék is és mi is, hogy át lesz pakolva a szobájuk... de ahogy hazaértünk, le sem vetkőzött, rohant a szobába, és ujjongott (nekünk mutatva!), hogy "Nézd, odanézz! Gyere Hugika, nézd csak!" Annyira édes volt! Már ezért megérte!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. október 3., péntek

Ringató

Vikicivel ma voltam először Ringatón. Annyira fantasztikus volt! Hihetetlenül élvezte a sok babát, az énekeket, a zenét... főleg, hogy pont azzal a dallal kezdtünk, amit már akkor sokat hallott, amikor még a pocimban volt ("Édes almát hoztam én...").

Az mondjuk biztos, hogy a két gyerek különbözősége itt is megnyilvánult. Angi anno ült az ölemben, és áhítattal hallgatta a dalokat, játszottuk együtt az ölbenlévő játékokat. Na, Vikici egy másodpercre sem maradt meg. Míg mindenkinek a karjában volt a gyerek, addig Ő "szaladt" (illetve gyorsan ment, mert szaladni azért még nem tud) körben a teremben, ha elesett, akkor meg mászott "futva", és közben kacagott, sikítozott, de ha nem is, akkor legalábbis a fejével "pogózott". Haláli volt, többször is röhögésbe fulladt az ének, mert mindenkit felderített. :-)
Engem egyáltalán nem zavart, hogy Ő nem hallgatta/játszotta végig olyan fegyelmezetten, mint anno Angi, vagy a legtöbb gyerek. Ő ilyen kis eleven kislány, nem egyformák!

Készítettem jó sok videot, meg képet, teszek fel párat:



Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Levelek

Akiknek levéllel tartozok, ne haragudjatok! Itt sorakoznak, senkit nem felejtettem el, csak icipici türelem még, és írni fogok! Már látom az alagút végét munkaügyben, és akkor a barátaimra is kicsit több időm lesz... de azért mindig a fejemben vagytok, ha ez nem is látszik eléggé! :-(
A blogokat is frissítenem kéne már... jaj.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Munka - egyebek

Még mindig rengeteg a munkám, de jövő héten van az utolsó utáni határidő az egyik projektben egy modul forecast-jára, utána talán kicsit könnyebb lesz. Nem mintha utána nem lenne munka, nagyon sokáig fogunk még ezen dolgozni, csak akkor már talán normalizálódik a tempó.
És most indul a másik ügyfelemnél az éles tervezés, ahol szintén lesznek ad-hoc jellegű hajtások valószínűleg, mert kéznél kell lennem, hogy ha bármi problémájuk adódik a modellel, akkor távoli szerveren keresztül azonnal tudjak reagálni. És a sok indokolt eltérés miatt már nem tudtunk mindent végigtesztelni, szóval probléma még akár adódhat is... na mindegy, azért reménykedem, hogy egy kicsit normalizálódik a helyzet, mert nagyon fáradt vagyok, és hosszú távon ez nem fog menni.
A héten voltam a bölcsivezetőnél, el van intézve, hogy Vikici februártól megy bölcsibe. Muszáj, akkor talán kicsit könnyebb lesz dolgoznom, nem éjjel kell haladnom, nappal meg gyerekek, háztartás. Bár van egy kis lelkiismeret-furdalásom, én azt sem akartam, hogy egyáltalán bölcsisel legyenek, és most tessék! De a kényszer nagy úr! Az a röhej, hogy az eszemmel nagyon jól tudom, hogy nem rossz ez Nekik! Angi is imádja. Most, hogy betegség után mentünk vissza, egész reggel ujjongott, hogy megyünk a bölcsibe, olyan jó volt látni, hogy így szereti. Tegnap meg amikor Érte mentünk, nem akart hazajönni, sőt Vikici is belógott a terembe, én meg álltam az ajtóba, és könyörögtem, hogy ugyan jöjjenek már. Bevetettem minden trükköt, de így sem akartak jönni. A gondozónővel ott röhögtünk az ajtóba, mondtam is, hogy akkor talán itt hagynám Őket, én meg elmegyek egyet bulizni, vagy mi. :-)
Szóval, nem lesz rossz Neki, ez csak ilyen hülye én-fajta lelkiismeret-furi, amit magamnak generálok, pedig olyan hülyeség. Ráadásul, mivel Angi csak szeptemberbe megy oviba (2009), így februártól együtt fognak járni egy csoportba, azaz Vikicinek így tök könnyű lesz a beszokás, mert ott lesz Vele a tesója. Szerintem ez a testvériességüket is erősíteni fogja.
Oké, most eldöntöttem, nem fogok lelkiismeret-furizni. :-))
Hétvégén szigorúan nem dolgozok, de most már tényleg! Pihennem kell! Meg alkotni, hogy kikapcsoljak, és annyira vágyok rá! Meg átköltöztetjük Vikicit Angihoz, most már egy szobába lesznek, igénylik is, már mindig együtt vannak, és Angi mondta is, hogy szeretné, hogy ott legyen Vele Vikici. Tudtuk, hogy így lesz, így is terveztük, hogy ha nagyobb lesz Vikici, összeköltöznek. Aztán majd kamaszként gondolom újra szét. :-) Azért azt nem hittem, hogy ilyen hamar eljön, istenem, most született Vikici is, és jövő héten már 1 éves! Nagyon várjuk az első egy szobában töltött napot, épp ezt beszélgettük tegnap Apával. Érezzük, hogy jól fog elsülni!
Így a legkisebb szobánk felszabadul. Oda be tudom pakolni az alkotós cuccaimat, lesz egy asztalom, és ott fogok alkotni. Hú, de jó lesz, nem kell mindig elpakolgatni, előpakolgatni. Fel sem fogom még. Majd szépen lassan jól berendezem. Úgy örülök!
Ma elviszem Vikicit Ringatóra, délelőtt úgyis kell Vele program, különben nehéz bírni Vele. Vikicivel Ringatón még soha nem voltunk, kíváncsi vagyok, hogy fog tetszeni Neki. Angival rengeteget jártunk. Hát, igen, vannak dolgok, amikre a második gyerkőcnél nem úgy van már idő-lehetőség. De sebaj, Neki viszont van egy tesója, ami Anginak ilyenkor nem volt! :-) Valamit valamiért! :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. szeptember 28., vasárnap

Vikici jár - most már rendesen

Már meséltem róla, amikor két hete Vikici megtette első pár lépését Zalakaroson. Aztán ez egyre többször előfordult. Most hétvégén Dunaújvárosban voltunk anyunál, és úgy döntött a mi kis nemsokára egy évesünk, hogy most már elege van a méltánytalan négykézlábazásból. :-) Most már csak két lábon jár, a négykézlábazás olyan ritka, mint amilyen ritka két hete a séta volt. :-)
Íme egy video. Itt még nagyon egyensúlyozott a kis kezével, de most már ez is biztosabb azóta, már egyre kevésbé emeli fel így a kezét (vagy kapaszkodik a kulacsába, esetleg játékába, vagy ami épp a kezébe van):

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. szeptember 24., szerda

11 hónaposan egyedül csúszdázik Vikici, egyedül is mászik fel!

Délelőtt lementünk a játszira. Vikici extra nyűgös volt, nehezen bírtam Vele. Angika viszonylag jól elvolt. Dehát mit is várok, hisz mindenki beteg a családban, hogyne lenne Ő is nyűgös, mikor náthás? De muszáj volt már kimozdulni, a szabad levegő csak jót tesz ilyenkor, nem lehet napokra bezárni.
Naszóval, lementünk. Angival szépen megbeszéltük, hogy homokozás nincs, mert hideg már a homok, mászókázni, hintázni, csúszdázni szabad (mondanom sem kell, hogy azonnal a homokozóba rohant... kellett némi fegyelmezés - konkrétan zsarolás -, mire sikerült meggyőznöm, hogy nem kéne, ugyanis imádja a homokozót...). Vikici pedig felszabadult a csúszdára. Olyan extázisban volt, hogy úgy lihegett, mint aki a tizedik kilóméterét futja... annyira édes volt. Imádom Őket, mikor így ráizgulnak valamire.
Az első videón az látszik, ahogy egyedül felmászik a nem alacsony pallón (mellette meg a másik oldalon közeledik a tesója :-) ). A másodikon pedig, ahogy magán a csúszdán mászik fel, mert ezt imádja (itt azért kellett Neki segíteni), majd egyedül lecsúszik (kicsit taszítva is a nővérén a végén...).

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. szeptember 22., hétfő

És egy Yamaha versenymotor...

Nincs kizárva, hogy ez a hobbim is elő fog kerülni még... valamikor, ha lesz időm újra ilyesmikre...

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Tirpitz

Régen sokat maketteztem (mindig volt valami alkotó mániám). Nem túl nőies hobbi, de akkor ezt szerettem. Összesen két darab maradt meg a műveimből, a többi nem bírta a sok költözést.

Ez a Tirpitz nevű második világháborús hadihajó:

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Esküvői meghívónk

Rájöttem, hogy anno én scrapbook technikával készítettem el az esküvői meghívónkat is, csak akkor még nem tudtam, hogy ez az. :-) Így nézett ki, és vagy 100 db kellett belőle... nem kis munka volt, de sokkal jobban értékelték a vendégeink, mint bármilyen profi meghívót. Főleg, hogy a benne lévő két verset mi magunk írtuk: egyiket én Apának, másikat Ő nekem. Szóval, így nagyon egyedi lett.

És a versek benne:
Apáé:

Rád találtam

Hosszú és keserves volt a keresés
Csalódásokkal és összetört álmokkal,
Reményvesztetten tört rám a csüggedés...
De végre Rád találtam,
S a jövőnk újra szép!
Újra épülnek álmaink, s életünk...

Az enyém:

Rég vártalak!

Lánykoromban megálmodtam
Azt, akinek szívem szántam
Az évek csak egyre szálltak
De az álmom nem találtam
Feladtam már minden vágyam...
S lám, egyszer csak Rád találtam!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Első randi

A hosszútávú albumterveimnek Apával az első randink is részét képezi. És mivel most én írtam ki a feladatot a heti kihívásban, ezt írtam ki. Nagyon jó kör volt, sok gyönyörű oldal érkezett, és a résztvevők is élvezték a kihívást a visszajelzések szerint.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. szeptember 21., vasárnap

Bogács - minialbum

Elkészültem végre az első igazán hagyományos scrapbook minialbumommal. Az albumban az idei Bogácsi nyaralásunkat dolgoztam fel, ami azért is nagyon jó volt, mert úgy jöttünk haza, hogy ez életünk legrosszabb nyaralása volt. De ahogy újraéltem az albumkészítésen keresztül az egészet, sokkal jobban megláttam a szép pillanatokat is.
Az albumnál igyekeztem arra törekedni, hogy minden oldalon kipróbáljak valami olyan technikát/anyagot/akármit, amit én még nem próbáltam, vagy vigyek bele valami ötletest... ehhez képest, mire elkészült az album, több eredményt tudhatok be annak, hogy bakihegyeket javítottam, mint maguknak az eredeti nagy ötleteimnek. :-) Na de nem baj, elsőnek jó, fog ez még jobban is menni talán.
Az egész összképet számomra az rontja a legjobban, hogy sikerült annyi pótlapot és fóliát beletennem, hogy még a legnagyobb fémkarikám is nagyon kicsi lett. Így most szalag helyettesíti az albumkarikát, de ha kapok valahol még nagyobbat, mint ami van, akkor azt le fogom cserélni utólag.
Nem írom le minden oldalhoz külön, de általában a legtöbb helyen krétáztam az oldalakat, matricákat, szövegdobozokat.
Hát, íme:



És akkor a részletek:

A feliratot a Lidl-ben vett nyomdakészlettel készítettem. Hú, hát ennek aztán van "elcseszős' története! Először lenyomdáztam sötétkékkel a betűket, számokat, tök jól néztek ki... aztán körbevágtam. Kívülről ollóval, a belső részeket pedig a 360 fokban körbeforgó fejű precíziós szikémmel - vagy én nem csináltam jól valamit, vagy már cserélni kell a véget a szikében, de néhány helyen nem vágta szépen, hanem mintha "tépte" volna... oké, akkor azokon a helyeken kijavítom egy kicsit kék filccel, az eltakarja a csúnyát, és olyan, mintha csak a nyomda látszana. Igenám, de nem jó filcet választottam, mert elkezdett belefolyni, na most mi legyen? Az lett, hogy különböző színű filcekkel kiszíneztem a betűket. A számokat pedig már - tanulva a betűknél elkövetett hibámból - másik filccel javítottam fel.

Ez volt az első oldal, amit elkészítettem. Jaj, alig mertem nekiállni... de aztán jöttek az ötletek. Először elkészültek a narancs kartonalapok rajtuk a képekkel, szövegekkel, aztán mintegy design-nak mintavágó ollóval szétvágtam, és kis távolsággal összeillesztettem. Aztán a felsőt átlyukasztottam, mintha a bőröndről lógna egy címke, azon szerepel a nyaralás dátuma és helye (ezt egy névjegyhez használható pecsét betűiből raktam ki és nyomdáztam - szintén Lidl).
Jaj, ez a kedvenc oldalam. Az úgy kezdődött, hogy rájöttem, hogy az oldalhoz képest a kis képeket túl kicsire nyomtattam - legalábbis az eredeti elhelyezési tervemhez - aztán elkezdtem játszadozni velük... és a végén beugrott ez a virág alakzat. A többi meg már jött magától. A szára szalag, a kis béka fából van, a virágok közepén degorgumi kisvirág, azok közepén pedig miltonkapocs.
Hihi... itt is van baki. Vannak új szilikon pecsétjeim, gondoltam, hurrá, ideje egyet kipróbálni. Ez lenne a pillangó. Hát persze, hogy nem sikerült tökéletesen, összemaszatolta a feliratomat... ezért lett végül pirossal átsatírozva a felirat. :-) A méhecske itt is fából van.
Ez az első fólia (nagyon rosszul látszik ezen a beszkennelt változaton, lényeg, hogy ahol sötétszürke a háttér, ott csak a fólia látszik a valóságban, azaz átlátszó). Szóval, a fóliára került egy nagy keret, arra egy szalagdarab miltonkapoccsal rögzítve. Belül a fotó kicsit fura alakra van vágva, ez nem véletlen, majd a fólia másik oldalán látszani fog, hogy az ott szereplő medence adta ezt az alakzatot, és így feleltek meg egymásnak.
A fólia másik oldala. Szintén a keret, csak itt mintalyukasztóval kicsit megspékelve. Itt látszik a medence alakjából a fotó alakja, ami adta a másik oldalon is a fotó vágásirányát.
Ezen az oldalon a fotókat miltonkapcsokkal rögzítettem, a szövegdobozok pedig a scrap-taliról vannak, ott voltak ilyen mintalyukasztók, amivel egy csomó színben vágtunk, és hozhattunk el. Az apró kis díszek (virágok és delfinek) szintén talis szerzemények, ott vágtunk ilyeneket is, és elhoztuk (delfinesem azóta már nekem is van, bi-bí).
Ennek az oldalnak a különlegessége majd a következő oldallal együtt látszik. Ott szerepel egy szövegdoboz, ami, ha megnézzük, az itteni alsó kép keretéből lett kivágva. Hiába, skót spórolós vagyok, semmit nem dobok el, igyekszem mindent felhasználni. Ezen kívül miltonkapoccsal rögzítettem oldalt a szalagot, valamit pufimatricák és a készletben lévő kis matricák díszítik az oldalt.
Itt az a bizonyos szövegdoboz. A képek külön kartonra lettek ragasztva, és úgy egyben mentek a háttérre. Ezen kívül itt is pufimatricák, készletes matricák...
Trallala.... újabb spórolás... aki látta az esküvői oldalamat (A mi napunk), felismerheti, hogy ezek a fehér keretek onnan estek le, hulladékként... majdnem kidobtam, mikor rájöttem, hogy hogyisne! Ez még jó lehet valamire... és most itt, erre lett jó, keret lett belőle.
A pillangók itt is dekorgumiból vannak (most jut eszembe, mint ötlet, hogy a kis szarvuk végére lehetett volna gyöngyöt tenni... ezt lehet, hogy még meg is fogom tenni utólag). Igazából itt amivel sokat kínlódtam, az az volt, hogy úgy helyezzem el a pillangókat, hogy ha majd ráhajtjuk az utánuk következő fólia-oldalt, akkor azon keresztül is jól jöjjenek ki a kiegészítők...
És itt az a bizonyos következő fólia. A virágokat a készletben lévő háttérpapírból vágtam, a pillangók pedig a pillangókiállításon készített fényképekből lett kivágva (a már említett precíziós szikémmel). Ezeknek a közepe van csak leragasztva, a szárnyuk elemelkedik a síktól, így egész 3D-s hatásuk van élőben (ezt ha jól emlékszem, Csutitól lestem el).
Ez pedig a fólia másik oldala. Fent a slideshow-n látszik, hogy ha ráhajtjuk az előző oldalra, akkor ez fogja szépen megadni a szöveget az ott lévő lepkekiállításos képekhez.
Fogyogattak a háttérpapírjaim... elkezdtem taktikázni. Téptem egyet, így két maradékból rakhattam össze az oldal hátterét. A szövegmatricák készletesek. A pecsételt karikák szintén a készletben voltak, szilikon-pecsét (vagy hogyishívják). A virág szirmait csillámos bigyóval készítettem, ami egy napig száradt, és jól lelapult, pedig mikor odakentem, szép pufi volt. A bimbó egy mellrák-alapítványos kis szóróbigyóról van, amin kis rózsaszín gyönygyökkel van kirakva a mellrák-alapítvány emblémája. Iri mamáéktól kunyiztam el, mert láttam benne, hogy fel fogom tudni én ezt még használni SB-hoz. :-) A virág szárát és levelét rajzoltam. Az "Eger" felirat melletti kis dísz valójában egy körömmatrica.
:-) Újab spórság. :-) A cím alatti fehér háttér szintén az esküvői oldalamról leesett hulladék. :-) Amúgy itt nincs semmi különös (már fogytak az ötleteim), micimacis matricák és képek.
Fólia. Itt a nehéz megint a másik oldallal az összehangolás volt. Ezen az oldalon csak szerepel egy kép (a hátterére egy kék karton van ragasztva, és arra szöveg van írva), sarkaiban 3D-s Bricostore-os virágok, illetve az oldal négy sarkában körömmatrica.
Az előző fólia másik fele. A négy sarokban a körömmatrica ment átfedésben az előző oldallal. A készletben lévő barna-fehér-kék szalagot rávarrtam a kép tetejére (szándékos a varrás "mintája") és csak a szalagot ragasztottam fel, így a kép felhajtható, és alatta olvasható az előző oldalon a fotó hátuljára ragasztott szöveg. A szalagra még itt is mentek a virágok - muszáj volt, mert különben nem lett volna meg az átfedés a másik oldallal... de nem is néz ki rosszul így. A szövegben egyébként itt az van leírva, hogy itt már beteg volt Angika. :-(
Matricák, képek... semmi extra, kifogytam az ötletekből. :-) Egyelőre....
És ez a hátulja. Ide tervezem még azt a Bogácsot ábrázoló hűtőmágnest feltenni, amit ott vettünk... de sehol nem találom, pedig tuúúúúúdom, hogy láttam is valahol nemrég... na mindegy, egyszer csak meglesz, és akkor ráragasztom.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. szeptember 16., kedd

Zalakaroson vagyunk...

Zalakaroson "nyaralunk" és wi-fi-vel itt is tudunk netezni. Most éppen alszik a család, gondoltam, írok pár sort.
Nagyon jól érezzük magunkat, kár, hogy holnap már megyünk haza. :-( Egy négy csillagos szállodában vagyunk, ahol a házon belül van lent a nagy medencetér, élményfürdővel, konditerem, szauna, szoli, minden! A gyerekek imádják, és mindenki csodálattal nézi Őket, hogy mennyire ügyesek a vízben. Angika lebeg a víz tetején, majd a fejét ráfektetve a vízre forgatja körbe a testét. Fejest ugrik, úszik. És még nincs három éves! Tuti visszük úszásra, van Benne valami tehetség.
No és Vikici a maga 11 hónapjával! Egy darab úszógumiban van, ha elengedné Magát, simán lemerülne, de már megtanulta, hogy az úszógumi tartja, ezért gyönyörűen kapaszkodik és kutyaúszással bárhová eljut, sőt fordul, irányt változtat, hogy elérje, amit akar. Na, és közben még labdát dobni is tud! Ő meg vizilabdás lesz. :-) Ja, mindeközben még énekelni, sikongatni is képes. :-)
Vikici egyébként pár napja mondja, hogy "va-va" (kutya), illetve "ba-ba", "ma-ma". Ez utóbbit akkor, ha cumit vagy kaját kér. :-)
ÉÉÉÉÉÉÉssss! Vasárnap megtette az első méterét két lábon, EGYEDÜL! Igaz, azóta is, ha elindul, és észreveszi Magát, azonnal leül, még fél. De ha ezen túl lesz, asszem hamarosan futni fogunk utána. A képessége megvan már hozzá, mert a járássegítőt tolva már szalad.
És hogy hihetőbb legyen, egy videó Angi mutatványainak néhány foszlányával... a végén Vikici "úszása" is látható egy pillanatra.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. szeptember 10., szerda

Merika kiállításán

Eljutottunk végre ma Merika kiállítására. Vikicit vittem magammal, ahogy Zsuzsi is Pitymókot, Szilvi is a kisfiát. Nekem Merika művei tetszettek a legjobban (sok kiállító volt), és azt hiszem, hogy ez nem elfogultság (kettő belőlük az alábbi oldalon is látható a "falon").

*Házi kihívás Zsuzsival

Utána még gyorsan bevásároltunk, és tankoltunk is. Sok minden belefért ebbe a délelőttbe.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Fogok jönni... majd

Rengeteg most a munkám, és mindkét folyamatban lévő projektemben határidők vannak... nem tudok most írni, vagy bármit is készíteni... De minden nehéz időszaknak vége van egyszer, és akkor majd jövök, és mindent bepótolok! Mert azért jegyzetelem ám magamnak, hogy mi mindent fogok a blogjaimra visszamenőleg bejegyezni. Nem beszélve az elmaradt scrapbook oldalakról, és egyéb alkotási terveimről... mert az mindig rengeteg van.

Jut eszembe, ezt még leírom gyorsan, aztán megyek ébreszteni lassan a lányokat, mert irány a bölcsi Angikának. Szóval... vasárnap elutazunk 4 napra és 3 éjszakára Zalakarosra! Annyira várom. Az idén még semmiféle nyaralás, vagy kikapcsolódás nem sikerült úgy, ahogy szerettük volna, valahogy most olyan, mintha ezügyben meg lennénk átkozva (betegségek, rossz idő, stb.). De most annyira reménykedek... talán most pihenhetünk egyet. Igaz, hogy addig még valószínűleg a szombat éjjelem is munkával fog telni, hogy előre is pótoljam a kieső napokat, de a hosszú kemény munkahét után jön egy nagyon-nagyon rövid munka tekintetében, ami sokkal inkább a pihenésről, a CSALÁDRÓL és a kikapcsolódásról fog szólni. A legjobban azt várom, ahogy a lányok élvezni fogják az egész napos fürdőzést. Imádom, amikor boldogok!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...