Ez a blog a családunkról szól. Néha kreatívkodva, néha csak simán írva és fotókkal illusztrálva, de mindig a CSALÁDUNKról. Köszi, hogy benéztél.
RSS

2009. június 2., kedd

Hétvége

Nálunk a hétköznapok általában úgy telnek - ahogy gondolom a többség családnál is - napközben nekünk munka, gyerekeknek bölcsi, délután úszás és/vagy játszi, este pedig együttlét, alvás. Bár most Apa még itthon van táppénzen, azért ez a helyzet most is így adott, mert nekem attól még dolgoznom kell sajnos, viszont a háztartási munkákban sokat mentesít.
Ezekből az következik, hogy építő együtt eltöltött programot hétvégeken tudunk csak csinálni. Emiatt viszont minden hétvégénk meglehetősen eseménydús, amit nagyon szeretünk. :-D (most előre is be van táblázva ha jól számolom az öt elkövetkezendő hétvégénk már).

Most hétvégén Dunaújvárosban voltunk anyukámnál. Pénteken utaztunk le, és hétfőn (tegnap) jöttünk haza. Már úgy mentünk, hogy megvettük délelőtt Anginak a futóbiciklit, de nem látta, gondoltuk, majd ott meglepetés lesz... no igen, csak éppen az ülést nem állítottuk be előre (hisz a boltból hoztuk), és kulcs meg nem volt nálunk, így viszont túl magas... a kipróbálás ugrott, na de majd pótoljuk, és akkor hozok képet is. :-)

Szombaton elmentünk az ottani "aquaworld"-be (az is nemrég épült), ahol az élményfürdők megvannak szintén, csúszda is van, bár nem ilyen mértékű, mint ami itt van káposztáson. Viszont! Ott egy felnőttnek egy napi belépő csak 750 Ft! Gyerekeknek pedig 6 éves korig ingyenes! Na, színvonalban azért nincs ekkora különbség, csak annyi, hogy az kisebb, mint az itteni, de nekünk speciel minden igényünket kielégíti, és ez az ár szerintem nagyon baráti. Így, ha haza megyünk, és ha nem jön közben semmi, mindig igyekszünk elmenni.


Ami nagyon nagy dolog volt, hogy végre oldódott Vikike kapcsolata a vízzel. :-D (Amennyire kacsa Angi, annyira félt eddig Vikici a víztől.) Végre nevetve jött be, pancsizott, játszott, csúszdázott, nagyon élvezte! Annyira örülök ennek, nagyon fura volt Angi után egy olyan baba, aki így fél a vízben. Azért bármennyire is jól érezte Magát, dél körül mi hazamentünk, hogy Őt le tudjam tenni, aztán Apáért meg Angiért visszamentem fél négykor. Angi még bírta volna (bár vérvörösek voltak a szemei a sok búvárkodástól), Apa szegény azért lemerült már. :-)


Még mindig ennek a napnak volt a nagy eseménye, hogy Vikike bilibe kakilt! Ez egyszer már előfordult (írtam is róla itt a blogon, ha jól emlékszem), de akkor még csak "véletlen" volt, ez viszont teljesen tudatos! Azóta is, ha úgy érzi, kéredzkedik a bilire. Bár azóta újra nem sikerült (nincs türelme kivárni), de biztos, hogy tudatosan és akkor kéredzkedik amikor kell Neki, mert nem sokkal később a pelusba be szokott sikeredni, tehát az ingert már érzi. :-) Azt hiszem, ez már első lépés a szobatisztaság felé. :-)

Vasárnap gyereknapi műsor volt (lett volna) a Duna parton vidám parkkal, műsorokkal. Le pedig egy városnéző kisvasút vitt volna. De elmosta az eső. :-( Illetve azt nem tudjuk, hogy végül esőben is lezajlott-e, mi nem mentünk így le. :-( Délelőtt még játsziztunk egyet (ha tudtuk volna, hogy délutánra elered...), úgy terveztünk, hogy oda délután megyünk. Hát nem jött össze.
Na de arról a bizonyos délelőtti játsziról még néhány szó! 2000 január 3-a óta dolgozom és lakom Pesten, és azóta járok haza. És kb. 300 méterre lakunk attól a játszitól, ahol én felnőttem (csak egy 9 emeletes háztömb eltakarja - aminek az egyik házában laktunk, a 9. emeleten 17 éves koromig). Eddig még SOHA nem mentünk át ezt a játszit megnézni, hogy mi lett belőle, ugyanis a lányokkal egy másikra- közelebbire - járunk. Mostanában felébredt bennem a fékezhetetlen vágy, hogy át akarok oda menni, és meg akarom nézni. Ekkor, vasárnap délelőtt oda mentünk át. Háááát.... lehet, hogy nem kellett volna. :-( Kicsit összetörte az emlékeimet, annyira megváltozott, és sajnos nem előnyére - a nagy eu-s játékok ellenére sem, amik szerintem abszolút nem biztonságosak. De legnagyobb döbbenet számomra az a rengeteg szemét volt! :-( Lehet, hogy nosztalgiázni néha jobb fejben, az emlékeinkből, esetleg fotókból, netán scrapbook albumokból ;-). Mert sokszor fájdalmas látvány visszamenni a "régi életünkbe". :-(
Ezen a képen a régi ablakainkat nézem:
Az ablakok pedig ezek (másnak jelentéktelen, nekem a gyermekkorom):

Az otthoni élményekhez tartozik még, hogy ezen a hétvégén együtt próbáltuk altatni a lányokat, egy nagy francia ágyon (ugyanis most már Vikici sem kiságyban alszik, itthon emeletes ágyuk van). Háááát, voltak rövid éjszakák. :-) De kezdetnek nem rossz, alakulni fog ez is. Most még nagyon sokat csibészkednek. :-)
Azért, ahogy a mellékelt ábra mutatja, volt az az idő, amikor már mi nyertünk. :-) (az eredményt megelőző csata nyomai is simán leolvashatók a helyzetképről. :-))


Hétfőn jöttünk haza. Hát, a fogyókúránkat anyukám lakodalmi fogásai nagyon megnehezítették, bűnöztünk is rengeteget. De azért a körülmények ellenére is próbáltunk küzdeni a csábítás ellen. Valamennyire úgy tűnik sikerült, mert ma reggel fél kg-al megint kevesebb voltam, mint mielőtt elmentünk. Na jó, tudom, hogy ez túró, de ha láttátok volna azokat a kajákat!!! Nekem már az is nagy szó, hogy nem visszahíztam.

Tegnap hazaérve aludtak egyet a lányok (illetve csak Vikici), aztán átmentünk meglátogatni Ildi mamát is. Nem sokkal később betoppantak a sógoromék, Zotyiék is. Olyan jó volt együtt lenni, a gyerekek akkorákat játszanak már együtt. :-) Kiki meg Angi amúgy is szerették mindig egymás társaságát, de most új szerelem éledt Kiki és Viki (a két ördögfióka) között is. Annyira szeretik egymást, olyan édi, ahogy egymást hívják, emlegetik folyamatosan. :-)
Na de azért a család legfiatalabb tagja, Zituska sem maradhat ám ki a jóból. Kezdik már kóstolgatni egymást Vikicivel, haláli aranyosak voltak, ahogy koketáltak. :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. május 28., csütörtök

Scrapbook miner

Május 9-én elindult a Miner.hu scrapbook melléklete (http://scrapbook.miner.hu), amelyen az én blogomat is listázzák.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. május 27., szerda

Apák napja!


Egy ideje foglalkoztat már, hogy miért csak anyák napja van, illetve miért is nem tartjuk az apák napját, illetve vegyük már be a családi szokásunkba! Na oké, minden a nevelésen múlik, akkor mi most be is vesszük. Viszont annyi időpontot hallottam már, hogy mikor van:
- június első vasárnapján
- július első vasárnapján
- bolondok napján (ez nem vicces)
- Ivó napján
Most én utánanéztem, mert tartani akarjuk! És APÁK NAPJA HIVATALOSAN JÚNIUS 3. VASÁRNAPJÁN VAN, azaz, idén ez 21-ére esik!

Hátha valaki mást is érdekelt rajtam kívül. :-) Készüljetek rá Ti is, ha eddig nem tartottátok, mert Apából is csak egy van, nálunk Nagypapából is (szerencsés esetben több), és igenis Őket is kell köszönteni!!!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Események hada

Jó régen nem voltam, de ennek persze jó sok oka is van. :-) Annyi minden történik most velünk, hogy semmire nincs már időm.
A hétvégénk például nagyrészt kettesben telt Apával, nagy-nagy hála ezért a Papának és Iri mamának, ugyanis Ők vállalták fel a lányokat. Szombaton az új - 1,5 hónapja megkezdett - vállalkozásunkkal kapcsolatban voltunk egy rendezvényen, mert máris elértünk egy bizonyos szintet, és ott színpadra hívtak minket, hogy átadják az elismerést... csakhogy ez már a rendezvény végén volt, amit nem vártunk ki, ugyanis rohantunk, hogy még este egyet lazuljunk az Aquaworld-be is. Na, ott meg kiderült, hogy hétvégén nem él már az a kedvezmény, ami hétköznap van estére, így visszafordultunk. :-( Két szék közül a pad alá: se díj, se fürdés. Tipikusan az a szitu, amikor végre van egy "szabad napunk", és ekkorra mindent össze akarunk sűríteni, ami miatt meg egy sem sikerül teljesre. Na de sebaj, nem adtuk fel. Mivel estére úgyis bejelentkeztek a szomszédék egy kis borozásra, hazamentünk, vacsiztunk, és vártuk Őket. Hajnali 1:15-ig borozgattunk és beszélgettünk az erkélyen, nagyon jó volt.
Másnap én 10-kor keltem, Apa már jó korán, mert nem tudott aludni. Összeszedtük magunkat, és mentünk a Csibékért, ahol még ebéddel is vártak minket Papáék.
Nagyon jó volt ez a két szabad nap, köszönjük Papa és Iri mama!

Hétfőn pedig elmentünk szemvizsgálatra. Ugyanis, igen, meg lesz műtve a szemem! És ha minden igaz, akkor hamarosan nem lesz szükségem sem szemüvegre, sem kontaktlencsére. A vizsgálat kicsit kellemetlen volt néhol, de kit érdekel, az eredmény lebeg a szemem előtt. Évek óta készültem már erre, de mindig halogattam valami miatt (szülések, munka, egyebek), és most Apa beszélt rá.
Alkalmasnak tartottak minden szempontból, és 100%-os látásra adtak garanciát, pedig szerintem elég rossz a szemem, az egyik -5,25-ös! (Ez azt jelenti, hogy ha nem lesz 100%-os, akkor ingyen megismétlik.). 11-én délelőtt, bölcsi után, 9:20-kor lesz a műtét, nagyon-nagyon várom már! Bár utána pár napig állítólag nagyon rossz tud lenni, de nem vagyok annyira kényes fajta, szerintem túl fogom élni. Anyukám pedig megígérte, hogy fel fog jönni akkorra, és segít a gyerekek ellátásában. Köszi, anyu! :-)

Tegnap pedig úszni voltunk. Mostanában én is szoktam úszni, míg Angi az edzésen van (ezzel megvan az aznapi sportom), tegnap már Apa is jött velem, és együtt úsztunk. Az megint a Papáéknak köszönhető, hogy ezt megtehettük, és Ők addig Vikicire vigyáztak. Nagyon jó volt, bár este én már negyed 10-kor beájultam, lehet, hogy már ez a hidegfront hatott rám (nálunk ugyanis most elég hűvös lett, és az eső is esik).

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. május 24., vasárnap

Boldog névnapot, Odi!

Ezt a képeslapot még áprilisban készítettem Odinak. Csak aztán elfelejtettem lefotózni mielőtt elküldtem, és Odi utólag fotózta le nekem. Ezért most megmutatom, kívülről:
Az alap Bricostore-ból van. A masnit szerintem valamiről úgy szedtem le (már nem emlékszem), az arany felirat és sarkok pedig mind kontúrmatricák.
A belsejébe kapott egy halványlila kartont, egy egyszerű pop-up-pal. A virágok és a szövegcímkék formalyukasztóval készültek, az inda pedig scrapbazáros chipboard. A kis lila levelet még Kláritól kaptam egyszer, ezúttal is köszönöm! A tücsköt szintén Kláritól, ez egyébként kaparós matrica (imádom).

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. május 18., hétfő

Fotózz le és hadd nézzem!

Reggel, miközben készülődtünk a bölcsibe, felült mindkét csajszi a cipőtartóra, hogy vegyük a szandit. Egyszer csak Angi megragadta Vikicit, és közölte: "Anya, fotózz le minket, és utána hadd nézzem meg!" Lehet ezt kihagyni? Mikor végre nem menekül, hanem Ő KÉRI, hogy fotózzam le??? Dehogy lehet! :-D
Ilyen fotó készült:

Én tudom, hogy minden anya elfogult, de most őszintén: nem gyönyörűek???!!! :-D

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. május 17., vasárnap

Játék

Izé... már van tán egy hónapja is, amikor sorban kaptam a meghívásokat egy játékra Katától (Rainbow), Jankától és Oslitól is (jaj, remélem senkit nem felejtek ki...). Köszönöm lányok, nagyon megtisztelő, hogy kíváncsiak vagytok, hogy én hogy kezdtem. Mindig úgy éreztem, hogy ahhoz, hogy ezt rendesen kidolgozzam, idő kell, hát most már rászánom végre ezt az időt:

"1. Mutatsd meg az elsőként készült alkotásodat.
2. Írj pár sort a scraphez fűződő érzéseidről, gondolataidról, mióta csinálod, stb.
3. Add tovább a játékot az általad kiválasztott 5 embernek, és hagyj erről megjegyzést a blogjukban."

1. Mutatsd meg az elsőként készült alkotásodat.
Azok közé tartozom, akik mind hagyományos, mind digitális oldalakat készítenek. Ezért különválasztom a kérdéseket, mert először a digitálissal kezdtem ismerkedni, és csak jópár hónappal később a hagyományossal. Mára mindkettőnek a rabja vagyok. :-)
Az első digitális oldalam 2008. január 17-én készült:


Ma már durván tudnám ezt az oldalt kritizálni, de mint ahogy nem teszem ezt az új szkrepperekkel sem, magammal sem fogom. Ugyanis mindenkinek el kell kezdeni valahol. Én itt kezdtem... Azért az látszik, hogy még ha kezdetlegesen is, de már itt próbálkoztam az alakzatok körülvágásával, egy elemen a régi felirat újra cserélésével és elemek átszínezésével is. :-) Így utólag is köszönöm Betsienek, hogy akkor, ott, ehhez a képemhez hozzászólt, és ezzel is próbált bátorítani. :-)
A hagyományos "karrierem" a scrap.hu nyári találkozóján (2008. augusztus 9) kezdődött... illetve már előtte nagyon izgatta a fantáziámat (ezért is mentem el a talira). A talira már úgy mentem, hogy végtelenül izgatott voltam, és alig vártam, hogy elkészítsem első művemet, ami egyből egy minialbum volt, a tavaly nyári Bogácsi nyaralásunkról:



2. Írj pár sort a scraphez fűződő érzéseidről, gondolataidról, mióta csinálod, stb.
Hogy mióta csinálom, az az első pontból kiderül. A scrap, minél jobban kezdtem belejönni, annál inkább meghatározza az életem... néha már szinte bosszant, hogy mindenben ezt látom, mindenről ez jut eszembe, mindenből inspirációt nyerek... a bosszantás persze jó értelemben értendő... nem tudom, hogy tudtam eddig enélkül élni, hogy nem érdekelt, hogy mi marad utánam. Most már nagyon jó érzéssel tölt el, hogy ha egyszer már nem leszek, a szeretteimnek nem csak az egyre homályosuló emlékek maradnak, hanem segítenek majd ezek az albumok feleleveníteni a régi éveket, érzéseket, perceket.
Azért nagy bajom is van ám a szkreppel!: néha nagyon dühítő, hogy a fejemben millió az ötlet millió féle oldalra /dologra (amiket mind MINDENKÉPPEN szeretnék megvalósítani, ha lehet most rögtön és azonnal), az időm meg nagyon kevés minderre. Pedig, ha egész nap ezzel foglalkozhatnék, akkor valószínűleg már nem is lenne ilyen varázsa, mint így. Mégis néha úgy érzem, hogy a világ minden ideje se lenne elég a terveim megvalósíátásra, és ez sokszor lehangol :-( Néha észre is veszem magamon, hogy "kapkodni" próbálok, és akkor nem is olyan szintű lesz egy oldalam, mint szeretném... na, ilyen szempontból viszont abszolút nevelő hatású is rám nézve: ugyanis mindenben kapkodós, rohanós, hatfelé figyelős vagyok. Itt viszont rákényszerítem magam - általában, ha épp nem felejtem el, ahogy az előző mondatomban jeleztem - hogy lassítsak le, és a minőségre koncentráljak, ne a tempóra. Jaj, annyi millió dolgot tudnék még leírni a szkrepről, da akkor még reggelig is itt ülnék...

3. Add tovább a játékot az általad kiválasztott 5 embernek, és hagyj erről megjegyzést a blogjukban."
Nem adnám már tovább, ha nem baj. Én magam is olyan csúszva "pótolom" már ezt a bejegyzést, hogy szerintem végigment már mindenkin, sőt el is felejtette már a többség. Úgyhogy most teljesítettem, mert ezáltal magam is újra átéltem a kezdeteket - és ezt köszönöm az engem "kihívóknak", és ajánlom mindenkinek, aki még nem kapta volna meg. :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Pop-up újra

Mónikának, legkedvesebb kolléganőmnek megszületett a kislánya, Dorcika. :-) Neki készítettem ezt a lapot, a kollégák pedig aláírták (az alsó fehér, itt még üres részen), és úgy küldtem el. :-)
Ezúton is sok boldogságot és örömet kívánunk Nekik a pici lánykához. :-) (a színek kicsit csúnyák, de éjjel lámpafénynél fotóztam, mert másnap már vittem is a kollégákhoz.)

Terveztem, hogy ehhez is felteszem a letölthető sablont... csak azon gondolkodtam, hogy ez vajon nem ütközik-e valamilyen jogszabályba, merthogy ez nem az én tervem alapján készült, hanem egy könyvből van. De mivel a könyv maga letölthető a netről, így gondolom nem gáz. A könyv címe: A paradise of origamic architecture by Masahiro Chatani and Keiko Nakazawa. És akkor ezek után a kenguru sémája innen letölthető :-) (itt is tükröztem a sémát, hogy majd a papír hátoldalára kelljen nyomtatni, ne az elejét csúfítsa el).

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Aqua world

Arról sem meséltem még, hogy 2-án úgy döntöttünk, hogy végre megnézzük ezt a híres Aqua-world-öt. Az is közrejátszott, hogy pont akkor, mert másnap kellett Apának befeküdni a kórházba, és előtte még habzsoltuk kicsit az élményeket, mondván "egy darabig úgysem lehet". A fürdő maga, egy évben egyszer-kétszer elmegy, meg majd ha még nagyobbak lesznek a gyerekek, sokkal jobban ki fogjuk tudni élvezni. De mivel Angika nálunk kiskacsa, így sem volt hiány élményben. :-)
A többiről - remélem - beszél az oldal, amit készítettem róla a fotóalbumba. :-)


háttér: Lori
csipke, fotó-háttér és pillangó: Kubivet
cím betűtípusa: wet1 becker
Template: pencil lines 134
csipke: Nanince - Only blue part 2
szöveg betűtípusa: Vrinda
* Pencil Lines challenge

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. május 11., hétfő

Gratuláció egy esküvő alkalmából

Olyan régen készültem már rá, hogy kipróbáljam az Éva által sokat alkalmazott pop-up technikát. Csak ugye, az időkibővítőm....

Na, most alkalom is adódott rá, hogy egy esküvői gratulációhoz felhasználjam ezt a technikát, íme, ez lett belőle:

*Simon Say stamp kihívás

Ha valakinek tetszik, és szeretné kipróbálni, elkészítettem a minta "szabásmintáját" innen letölthetitek (tükrözve készült, hogy ne a papír színére kelljen nyomtatni). Én is ezzel kezdtem. Mikor kész lett, kinyomtattam, fehér kartonra a folyamatos vonalaknál sniccerrel bevágtam, a szaggatottaknál csak hajtottam. Mikor mindez megvolt, a függőleges felezőnél félbehajtottam, és a háromszoros folyamatos vonalaknál formavágó ollóval vágdostam be... aztán már csak a hajtogatás maradt hátra. A bordó bazzil, textúrázott kartont 20x15-ös méretre vágtam, félbehajtottam, és a két szélén szárazdomborítottam (ez a képen lehet, hogy nem nagyon látszik). Egy szalagot körbetekergettem úgy, hogy belül a fehér- és bordó kartonok mentén fusson végig, kívül pedig keresztezze a lap elejét is és hátulját is. Az elejére kapott még 3 gombot, a díszfeliratot és galambot, a hátulja pedig egy aláírást. A belsejébe kontúrmatrica-betűkkel írtam a szöveget. És kész is lett! :-)

Ami nagyon fontos! Ezt a "képet" magát nem én találtam ki, valahol láttam, de csak a képet mentettem le, az alkotót nem tudom. A kép alapján szerkesztettem meg az enyémet.

Jó alkotást! :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. május 6., szerda

Mára egy hagyományos

Jóandi egy hagyományos sablont adott meg, amit liftelni kellett a kihívásban. A liftelendő oldal és sablon így nézett ki (szerintem gyönyörűséges):

Az én oldalam pedig ez lett belőle:

És akkor, ahogy készült: A piros/bordó karton került alulra. Arra a CherryArt "keretet" kivágtam, körbetéptem, gyűrtem (a szélén nem látszik, mert szkenneléskor levágta a PS), és úgy tintáztam. Felül szándékosan betéptem, majd hímzőcérnával összevarrtam a design kedvéért. Kivágtam a fotóalátéteket (pauszból és fehér kartonból mintavágó ollóval), majd egy másik hasonló, virágos CherryArt papírból kivágtam a virágokat. A képalátétek alá ment egy darab csipke, arra az alátétek, a kép. aztán körbedíszítettem a képet a virágokkal, scrap-bazáros indákkal. Legvégül kicsit csinosítottam, a virágok közepére csillogó körömmatricák kerültek, az indákat meg tintáztam és piros illetve gyöngyház színű folyékony gyöngyökkel díszítettem.

Ennyi az egész. Egyszerű, mégis mutatós kompozíció! Köszönöm Jóandinak az inspirációt.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. május 5., kedd

Mai kihívásra készített alkotásaim


Krissz: Fotó kihívás:

Még alig múlt el az Anyák napja, és lassan a Gyermek nap közeleg. A kihívás végül is mindkettőhöz kapcsolódik.
A feladat első részeként, kérlek olvassátok el vagy akár hallgassátok meg az egyik kedvenc versemet, amit én ritkán merek megtenni, mert rögtön sírva is fakadok tőle.
Biztos ismeritek Ti is, de a feladat megoldásához biztos segítség, a vers hangulatának újbóli átérzése.
Innentől kezdve csak egy megkötés van, hogy használjátok fel azt a freebiet, amit ehhez a kihíváshoz készítettem.
Fotózzatok bármit, amit ehhez jónak találtok, és készítsetek olyan oldalt, ami számotokra ezt a verset jelenti.

Aki elolvassa ezt a verset, tuti a hatása alá kerül. Én is így voltam ezzel, köszönöm, Krissz. Minden mást félredobtam, és azonnal neki kellett állnom egy oldalnak, mert erről nekem kell egy oldal az albumba. Ez sikeredett:


Template: The 80's me Készlet: Nanine Idézet: Krissz

A másik pedig, amit még ezen az éjjelen elkészítettem, Janka wordartos kihívása volt:
A feladat a következő: készíts oldalt az általam készített wordartok valamelyikének felhasználásával.

Nagyon szupi wordartokat készített Janka, és én ezzel ezt az oldalt készítettem (a kép 2008-as, ekkor tanította Apa Angit biciklizni):




Készlet: Thaliris
wordart: Janka
template: Pencil Lines
Köszönöm, hogy itt jártál!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. május 4., hétfő

Apa kórházban

Tegnap (3-án vasárnap) délután kettőre vittem be Apát a Károlyi kórházba. (Előtte még megköszöntöttük két nagymamát anyák napján, a harmadik meg bejött a papával este a kórházba, és ott adtuk át az udvaron a gyerekekkel az ajándékot, mert Ők délelőtt el voltak utazva.)

Itthon együtt sírtunk, amikor mondta, hogy már most hiányzunk. Rossz volt látni az arcán a visszatartott könnyeket, amikor letettük a gyerekeket délutáni alvásra, és úgy köszönt el Tőlük, hogy mire felkelnek, Ő már nem lesz itthon. Aztán kimentünk az erkélyre, és ott sírtunk. Hiába, másnak ez talán "csak egy pár nap", de mi mindig együtt vagyunk, és nagyon nehéznek ígérkezett. Amíg elmentünk a kórházba, anyukám vigyázott a lányokra. Érdekes volt, hogy ugyanabba a szobába, és ugyanarra az ágyra került, ahová két éve. Ezt jó ómennek fogtuk fel. Ott a kórházban már "jókedvűek" voltunk, örültünk, hogy hamarosan túl lesz rajta, és minden rendben lesz.

Ma megvolt a műtét. Nagyon elhúzódott a kezdés, és 2,5 órás lett. Kiderült, hogy már két sérve is volt, és beépítettek egy hálót. De minden jól sikerült, és Apának nagyon jó kedve szinte rögtön a műtét után, ahogy munkából beértem Hozzá. Nagyon jó szobatársai is voltak, meg egy természetgyógyász segítségével ráállítottuk a műtét előtt egy vitamin-programra, hogy jobban viselje a szervezete, meg gyorsabban gyógyuljon. Bejött, mert két éve ilyenkor olyan rosszul volt, hogy azt sem akarta, hogy bemenjünk Hozzá (pedig akkor csak fél órás műtétje volt, mert hálót nem kapott, csak összevarrták Neki). Most meg nevetett, jó kedve volt. Nagyon-nagyon boldog voltam. Ezért is választottam ezt a ma elkészített mindkét kihívásom témájának, hisz ennek voltam ma egész nap a hatása alatt:

Pavelancsika napi sablon kihívásának a lényege egy template feldolgozása volt:

Én így oldottam meg, témájául pedig Apa műtét utáni állapotát, és elragadó jó kedélyét választottam:
Kellékek: Raspberry Road: Strawberry Farm
Scraplandia
LaScrapdeGween
Pavelancsika: template
idézet: Rainbow

Betsie: Ilyen vagyok ma
A feladat így szólt: Ez a kihívás önmagunkról, önmagunkért szól. Töltsünk néhány kellemes percet azzal, hogy elgondolkozunk azon milyenek vagyunk most, ma, ebben a pillanatban. Ezt az elmélkedést örökítsük meg egy scrapbook oldalon!

Hát milyen is lehettem volna ekkor? Megkönnyebbült, boldog. :-) Így dolgoztam fel:

Készlet: Petit Moineaux
Idézet: Betsie
Template: PencilLines 131

Köszönöm, hogy benéztél. :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. május 3., vasárnap

Visszamenőleg

El vagyok kicsit maradva a bejegyzésekkel, de mindjárt jön a magyarázat: nagyon zsúfolt a hetünk, Apa kórházban (holnap talán már jön haza), sérvvel műtötték, elég komoly volt (kettő is volt Neki). Ez először nagyon elszomorított, meg lekötött, hogy most egyedülállóként kellett helytállnom a gyerekekkel, úgy, hogy ne nagyon érezzék ezt meg (azon a természetes hiányon felül, hogy nincs itt az apukájuk).
Ehhez pluszban, de nagy segítségként jött, hogy 2-án nemzetközi scrap-nap volt, 9-én a scrap.hu tagjai szerveznek a scrappelést népszerűsítő találkozókat, 2-tól 9-ig pedig a scrapbook.hu emlékezik meg úgy az alkalomról, hogy minden nap kihívások vannak, hogy minél többet alkossunk, és kipróbáljunk olyanokat is, amiket eddig nem. Én amúgy is nagyon szeretem a kihívásokat, és mivel nálunk a hétvége csakis a családé és szent, a talizásból kimaradok. Viszont a sok kihívás nemcsak azért jött jól, mert szeretem, hanem minden éjszakámat hajnalig kitöltötte az alkotás, így nem éreztem annyira, hogy Apa nélkül milyen magányos vagyok. :-( Apa már holnap jön haza, nagyon várjuk. :-) A napjaim amúgy most úgy telnek, hogy napközben munka, rohanás bölcsi, kórház és itthon között, éjjel meg szkreppelés...
Most pedig - külön bejegyzésekben visszadátumozva - megmutatom, hogy mely napokon miket alkottam... a továbbiakat pedig már remélhetőleg időben fogom feltenni. :-)
Szép estét mindenkinek (most már 6-a van, de ezt is visszadátumozom, hogy a logikai sorrend megmaradjon).
Köszönöm, hogy benéztél!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. május 2., szombat

Még mindig névnapi :-)

Arra jöttem rá, hogy az tök jó, ha valaki "késve" ajándékozza meg az embert valamilyen alkalomból. Merthogy amikor van, akkor úgyis annyi mindent kapunk, hogy fel sem tudjuk fogni. :-) De amikor már rég elmúlik, és valaki még utólag ajándékoz, akkor olyan, mintha újra napunk lenne. :-)
A napokban így kaptam utólagos ajándékot tesómtól is, és Szöszmöszitől is. Tesómtól egy szupi adidas polo-t (hú, nagyon örülök neki), Szöszmöszzitől pedig ezt a digi-oldalt:
Igyekszem Szöszmöszi megfelelni annak, amit a nevem betűiből felsoroltál. ;-) És köszönöm mindkét csudajó ajándékot! Nagyon örülök nekik.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. május 1., péntek

Kiki és Petra szülinapja

Olyan eseménydúsak a napjaink, hogy nem győzöm ide írni. Így most visszamenőleg próbálom meg utolérni magam:

Múlt hétvégén - ahogy már az előző bejegyzésemben is utaltam rá - megünnepeltük Petra (sógornőm) és kisfia, Kiki (Kristóf) szülinapját. Nagyon jó, aranyos mulatság volt, a gyerekek nagyon jól érezték Magukat, és mi is.

A képre kattintva megnyílik az album a további képekkel.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. április 28., kedd

Album Petrának Zitusról

Sógornőméknél márciusban megszületett a várva várt új kis családtag, Zitus. Itt írtam is Róla. Igazából már akkor szerettem volna Nekik egy kis ajándékot készíteni a szülés/születés alkalmából, de valahogy az időkibővítőm még mindig nem működik... szervízbe kell vinnem most már!
Na mindegy, azért nem adtam fel, és pont kapóra jött, hogy Petra szülinapja is most volt (hétvégén köszöntöttük Kikiével együtt, de erről majd még írok). Így ebből az alkalomból összeraktam egy kis Zita albumot, íme (kommentet szándékosan nem írtam sehová, csak a helyét hagytam meg. Úgy gondoltam, hogy sokkal személyesebb, ha azt az anyuka Maga írja bele a saját érzéseit megfogalmazva - ettől kicsit méginkább Magáénak érezheti):


És akkor jöjjenek a részletek:
Az album egy 15x15 cm-es album, és a scrap.hu nyári kit klubos készletéből van (akkor én kettőt rendeltem, hogy maradjon gyakorolni is. :-) ). Úgy készült az album, hogy a szemben lévő oldalak azonos színvilágúak, de a következő oldalpárhoz már nincs harmonizálva. Inkább mindig az adott oldalon szereplőkhöz próbáltam meg a színeket és mintákat igazítani.
A borítót készítettem az utolsó éjszaka, ezért erre már nem nagyon jutott időm úgy, ahogy szerettem volna. Egy szalagot kötöttem keresztbe rajta, és egyszerűen próbáltam kihasználni a Rayher papírt magát. Még annyit tettem, hogy fehérrel odanyomdáztam Zitus nevét, azt ragasztótollal átírtam, csillámoztam és lakkoztam, hogy tartós maradjon.
Itt fut át a boríton átkötött szalag, amit kicsit rögzítettem egy szívecskés miltonnal. A háttérpapír szintén egy akciós Rayher beszerzés. A fenti kis virágot szintén ennek a háttérpapírnak egy maradékából vágtam, és 3D-sen rögzítettem. A tüneményes fotót mintavágó ollóval vágtam körbe. A betűk egy régi sokfényes-giccses Bricostore-os betűkészletből van, nem kis szöszöléssel válogattam ki az azonos színű épp megfelelő betűket. :-) A "Kislány" címkét Juca készletéből nyomtattam, vágtam és 3D-sen ragasztottam. A kommentcímke pedig Yabo-s címkesablon alapján lett rajzolva, majd kivágva. Ezt körbekrétáztam, és úgy ragasztottam fel, majd az egész oldalt krétáztam.
Itt az előző háttérpapírt használtam szintén, és itt is tettem fel abból kivágott kis darabokat (bárány, babakocsi). A Zita címkét szintén Juca készletéből készítettem: az üres címkébe beírtam a nevét, úgy nyomtattam, vágtam és ragasztottam. A címkét megint Yabo sablon alapján készítettem, vágtam, krétáztam és ragasztottam. A rózsaszín virág Rayher, arra egy kis piros Krea-tippes bibés virág került. A címke megint a szívecskés miltonnal van rögzítve (asszem eredetileg ez is Rayher, de a helyi hobbiboltban vettem meg).
Anyával a kórházban, és az oldal párján már otthon. Itt egy sima Lidl-s kartont használtam háttérnek. Arra Juca készletéből nyomtattam a pöttyös papírt, aminek maradékából formalyukasztóval vágtam a kis tappancsokat. Függőlegesen került rá egy Mülleres farkasfog, ez nekem nagyon feldobta (előtte olyan semmilyennek láttam az oldalt). A virág alakú címkét szintén Juca készletéből nyomtam, a "szára" pedig scrap-bazáros pecsét. A címfeliratot a helyi hobbiboltból beszerzett mágneses pecséttel készítettem. A fenti virág pedig egy szétszedett művirág miltonkapoccsal rögzítve.
Az előző oldal párja. Csíkos-pöttyös papír Juca készíletéből, szalag a helyi hobbiboltból, farkasfog szintén Müllerből. A virágokat formalyukasztókkal vágtam, gyűrtem, ragasztottam.
Apa és lánya. :-) Háttérpapír: Rayher akciós; virágok és címke formalyukasztóval. A gomb Yabo-s, és alatta kenderzsineg van fűzve, azon lóg a címke. A csipke kit klubos, krétázva.

Itt a sarokpecsétek szintén a helyi hobbiboltból, a betűk pedig ugyanabból a mágneses készletből, amit már fent említettem. Az alsó képre egy kék gemkapoccsal egy kis darab kenderzsineget akasztottam... ezzel egy ott lógó cumit akartam szimbolizálni, mert azt nem találtam sajnos.
Zitus a büszke bátyóval. :-) Itt szándékosan próbáltam játékos és nem lányos hátteret találni. A fotók alá a címkénél is használt (Rayher) papírból tettem, megtépkedtem a szélét, és krétáztam. A kapcsos zárójel Yabo-s. A címkecsíkok formalyukasztóval készültek, és krétáztam a szélét. A kulcsos miltonok alatt lévő címke szintén formalyukasztó. A zárral és a kulccsal az összetartozást próbáltam szimbolizálni. A kiselefántot a háttérpapír maradékából vágtam, és 3D-sen ragasztottam.
A felhasznált szalag szintén maradék a nyári kit klubos készletből. A címkék pedig szintén Yabo-s címkék. :-) Az alsó címkére itt is scrap-bazáros pecsét került kommentnek (utólag ezt jobb lett volna inkább a komment alakjára körbevágni).
Ez pedig egy utolsó oldal, amin egyben látszik a család.
Az oldal után került még egy akrill blokk, hogy védje a fotót.

Hát, ennyi. Ettől a művemtől most annyira nem vagyok elégedett... sokkal szebbre is lehetett volna. De időre kész kellett lennem, és későn tudtam nekiállni, alkotni meg nagyon nehéz gyorsan. Nem baj, mert az ünnepeltnek és családjának tetszett, és azt hiszem, ez a legfontosabb!

Petrának még egyszer nagyon boldog szülinapot kívánunk. :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. április 18., szombat

Tavaszi grillparty

Tesóméknál voltunk ma grillezni. Annyira jó volt! A gyerekek is és mi is nagyon jól éreztük magunkat. Fantasztikus volt kikapcsolódni, sütkérezni a napon, a gyerekeknek játszani a szabadban egész nap, kutyázni, és úgy egyáltalán nyakig szutykosnak lenni. Tesómékkal amúgy is elég ritkán találkozunk (többnyire csak anyunál), mert mindenkit hajt a hétköznapi rohanás, a saját kis életünk. Szóval nagyon jó volt így együtt. Annyira a hatása alá kerültem, hogy ahogy letettük a gyerekeket, rohantam is megszkreppelni a mai napot.
Ilyen lett:
Kellékek:
- készlet: Digital Crea - Spring Delicate
- idézet: Kolibri
- template: Scrapmatters
*Kreatív próbatétel (scrapbook.hu)
*Digital Crea kihívás

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. április 17., péntek

Sunshine baby - scrap tali

Tegnap scrap-talin voltam. Annyira jóóóó volt! :-) Nagyon szeretem ezeket a találkozókat, havonta egyszer úgy igazán kikapcsolódok, no meg el is fáradok a sok csajos csacsogásunktól. :-)
Most végre nem csak ámuldoztunk egymás művein és cuccain, hanem alkottunk is. És KÉSZRE csináltam egy oldalt, úgy jöttem haza. Ilyen még nem volt! :-)
Olyat játszottunk, hogy Szilvi vezényelte az oldal felépítését, és mindenki szabadon készítette a sajátját, az Ő vezérfonalát alkalmazva. Én Vikiről szkreppeltem most (eddig mindig Angiról, mostanában meg mindig Vikiről, valahogy így jön ki). Ahogy hétvégén pózolt az új napszemüvegében, azt meg kellett örökítenem. Ilyen lett:
Kellékek:
- Alap, színes kockás és betűkarton: Rayher
- kommentkarton: Lidl
- sárga virágfüzér: anyutól
- zöld chipboard virág: Muffin készlet (kitklub)
- pillangó (Linsey-től, köszönöm)

A zöld alapkartont körbekrétáztam, sötétzöld filccel "körbevarrtam" (ez a képen nem nagyon látszik). A kockás papírt is krétáztam, majd "körbetéptem". Ezt én is tegnap tanultam, úgy csináltuk, hogy egy pengét, vagy egyszer használatos borotvát merőlegesen "csiszolgattunk" a papír élén úgy, hogy néhány helyen jól felszakadjon, és visszapöndörödjön. A fotókat körbevágtam Borka formavágó ollójával, és felragasztottam. A kis sárga virágszalag sima ragasztóval, a zöld chipboard virág pedig 3D-sel ment rá. A kommentcímkéket mintalyukasztóval vágtam, körbekrétáztam, megírtam és ragasztottam. A cím betűit ilyen betűs kartonból vágtam, és 3D-sel ragasztottam fel szintén. A pillangót Linsey-től kaptuk ajándékba (hozzám szerintem maradék is került, mert nem csak egy van nálam), azt krétáztam Szilvi krétájával és felragasztottam. A pillangó útvonalát Timi sötétzöld tollával rajzoltam.
Köszi lányok a sok kölcsöneszközt. :-)
Ja, és a cím Apa ötlete volt, és azonnal beleszerettem (a címbe most, Apába már régen :-) ). Eddig soha nem volt még angol című oldalam, totál ellene voltam. Most ez volt az első olyan példa, amikor be kellett látnom, hogy angolul sokkal jobban hangzik, mintha magyarul "erőltetnénk" rá valamit. Asszem, lesz még ilyen oldalam. Úgyis egyre természetesebb, hogy alapdolgokat mindenki ért, a lányok meg - akiknek eredetileg ezek az albumok készülnek - remélhetőleg perfektül fogják majd beszélni a nyelvet, mert az Ő idejükben ez már alap lesz.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. április 15., szerda

Tavalyi húsvét

Izé... mindennel el vagyok úszva és maradva. Most is még a tavalyi húsvétot sikerült csak megszkreppelnem. Na de messze még a nyugdíjas évek, akkor majd jól bepótolom, amikre most nincs időm. :-)
Ezen az oldalon valami olyasmi kis "mesét" próbáltam kifejezni, ahogy a kisállatok bekúsznak a "füzéren" a képbe, majd leereszkednek, és belépnek a húsvéti reggelünkbe. :-) Nem tudom mennyire jön ez le az oldalból, de én tutira jól szórakoztam az elkészítés alatt. :-) És mivel ez az egyetlen képünk van tavaly húsvétról, ami ráadásul reggeli ébredési állapotunkat tükrözi (ez igaz a kép minőségére is és az én minőségemre is), ezért kénytelen voltam valahogy ellensúlyozni a rossz képet, hogy azért mégis legyen erről a húsvétról is egy oldalunk.
Ez lett belőle:
Készlet: Magyarenn
*Digikit klub kihívás (scrap.hu)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. április 14., kedd

KiKelet

Hogy miért ezt a címet adtam az oldalnak? Egyrészt tavasz elején jártunk, először vehettük fel végre a lazább "széldzsekit". :-) Másrészt Vikici először "kelt ki" a játszin a kis babakocsijából. :-) Nagyon élvezte.
Megszenvedtem ezzel az oldallal. Az elejét a scrap.hu scrap chat-je keretében kezdtük el építeni, aztán én nem fejeztem be aznap éjjel, mert tudtam, hogy többfelvonásos (több ízben lassan száradó) címet akarok. Illetve sokat kínlódtam a kommenttel is, mert a hülye nyomtatóm nemcsak kartonra, de pauszra sem nyomtat. :-( Olyan pipa vagyok érte. Ezzel napokat kínlódtam, aztán feladtam, és tök máshogy oldottam meg (végül így talán jobb is lett).
Naszóval, az eredmény:
A fehér csillámos kartont Juca sablonja alapján körberajzoltam, kivágtam, majd kilyukasztgattam. A lyukakból néhányon egy rózsaszínű szalagot fűztem végig, végükre gyöngyöket fűztem. A bal alsó sarokba téptem egy darab feliratos pauszt, pauszragasztóval rögzítettem. A kép alá ment egy halványzöld karton (a háttérhez igazítva a színt), amit formavágó ollóval kicsipkéztem egy kicsit.
A címet nyomtattam, kartonból körbevágtam (ez édes része volt a feladatnak), majd átlátszóra száradó puffadós ragcsival beragasztóztam (Rayher). Egy napig száradt. utána jó alaposan megszórtam csillámporral, és ilyen lett:
A kommenthez a kis ovális alakzatokat formalyukasztóval készítettem. Arra írtam előbb feketével, majd a szöveg körül rózsaszínű csillogós zselétollal. Ezután körbe a szélét ragasztópárnába mártottam, majd csillámporba és 3D-s ragasztóval rögzítettem az oldalhoz.
Az indákat scrapbazárból vettem. Rajtuk fehér folyékony gyöngy és csillámpor szintén a díszítés
A virágok Rayheresek, illetve a kicsiket művirágból szedtem szét. A gombok a helyi hobbiboltból vannak, tavaly kaptam a sógornőméktől ajándékba. A gombokba kenderzsineget fűztem. A virágokat is csillogóssá tettem. :-)
Hát ennyi. Nekem végül tetszik az eredmény.
* Scrap-chat (scrap.hu)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. április 13., hétfő

Kép egymásnak

Megint volt egy olyan játékunk, amiben egymásnak készítettünk oldalakat úgy, hogy az előzőéből valamit át kellett venni. Én Millunak scrappeltem, nekem pedig Dtimy. Ilyenek lettek:
Enyém Millunak (az oldalon a kisfia szerepel):

Timié nekem (az oldalon Viki és Kíra szerepel):
*Kép egymásnak staféta (scrapbook.hu)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. április 8., szerda

Kellemes húsvéti ünnepeket

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. április 7., kedd

Úszás

Mióta beindult Anginak az úszás, ha lehet, még sűrűbb az életem. Már a tennivalóim listája lassan végignézhetetlen is lesz, de tűzoltás jelleggel mindig a legsürgősebbel foglalkozom. :-) Viszont megéri, mert minden egyes edzésen többször hatódok meg úgy, hogy könnybe lábad a szemem. Valami félelmetes, hogy mennyire boldog tud lenni, amint beszabadul a vízbe. Ugrál, sikongat, fröcsköl felszabadultan nevetve, senkivel nem foglalkozva (meg is dorgálták már az edzők néha, mert ha várni kell a sorára, amíg nem Vele végzik a következő gyakorlatot, akkor mindig rosszalkodik, mert Ő a vízben nem tud egy helyben állni. :-) ).
Néhány video arról, hogy miket művelnek:
Háton:

Háton párban:

Hason:

Karikába "fejest":

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. március 29., vasárnap

Utólag mindig a jóra emlékszünk...

Mikor Vikicivel nemrég kórházban voltunk, megismerkedtünk egy kedves családdal, akikkel egy szobában laktunk. A kórház személyzete csak úgy hívott minket, hogy a "rotások". Mi feküdtünk az egyes-, Ők pedig a hármas ágyon. Abban a pár nehéz napban olyan jó volt beszélgetni, néha nevetni kicsit... ha nehéz percek voltak, akkor is jól esett a másik együttérzése. Velük örökítettem meg egy oldalt:
*Feladatsoros kihívás 1 (scrapbook.hu)

Kellékek:
- hátterek: NBK
- szalagok, betűk: Shabby Princess
- ágacska: Mimilou Designs/ATouchOfSpringEl
- madárka: LeScrapdePetit/Collaboratif_Tropicana_Part1

Az oldal eredeti méretben letölthető innen.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. március 27., péntek

Angi mától a BVSC kis úszója :-))

Az úgy kezdődött, hogy Angi születésétől fogva kiskacsa volt. Többször lenyűgözött minket és a családot azzal, amit a vízben művelt. Emiatt nagyon vártuk már, hogy akkora legyen, hogy úszni vihessük végre. Háááát, ez általában 4 éves kortól kezdődik, de azért mi már most megpróbáltuk. :-)

Ma voltunk a BVSC uszodájában próbaúszáson. Apa is jött, ki nem hagyta volna. :-) Sőt! Olyan volt, mint egy szűzlány, aki az első randijára megy: pisilni-kakilni kellett, és 5 percenként közölte, hogy "Anya én úgy izgulok". :-D Én is izgultam, és nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lesz.
Fantasztikus élmény volt! Fel voltunk rá készülve, hogy el fognak minket egyelőre utasítani, mondván, hogy várjunk még egy kicsit ezzel. Persze nem a gyerek vízhez való viszonya miatt tartottunk ettől, hisz az vitathatatlan. Inkább azért, mert azért ott mégiscsak már javában ovis, 5 éves gyerekek voltak, Ő meg akárhogy is nézzük, még csak 3,5 (lesz május 28-án!). Ő még nem tudja, hogy milyen az, amikor egy edző "dirigál" és neki azt kell csinálnia, meg ilyenek... valamennyire beigazolódott a sejtésünk, mert kicsit fegyelmezetlenebb meg figyelmetlenebb volt a nagyoknál, dehát közel sem annyira, mint amire számítottunk. Bennünk volt olyan félelem is, hogy esetleg nem megy be nélkülünk a vízbe, vagy ki akar jönni, vagy ilyesmi. Erről szó sem volt! Mondjuk nem érte meglepetésként, mert útközben szépen elmagyaráztuk Neki, hogy mi fog történni.

Nem is tudom igazán leírni az egészet. Nekem ez olyan leírhatatlan, vagy még nem dolgoztam fel... Nem lehet elmondani azt az érzést, amikor a kicsi (méretben nagy) lányomat nézem felülről egy tribünről, rettegek, hogy "jaj, csak nehogy megbotoljon, és nem veszik észre, és megfullad, én meg nem érek oda"..., közben szurkolok Neki tiszta szívemből, mert akarom, hogy felvegyék, mert akarom, hogy jöhessen, mert olyan boldogan sikongat, annyira imád a vízben lenni, Neki ez az eleme! És sírni tudnék többször is, hogy istenem, Ő az én kicsi lányom, most született, és már itt tartunk... közben nevetek, mert annyira édes... Nagyon vegyes érzelmek, és hihetetlenül jók! Fantasztikus dolok szülőnek lenni!

Na, de hogy visszatérjek a történtekhez: utána mindkét edzővel beszéltünk külön-külön. Egyikük azt mondta, hogy az egyből lejött, hogy a vízzel nem lesz problémája, kicsit még oldódnia kell beszélgetés terén, de ezzel nem lesz baj, ez is meglesz. Másikuk szintén azt mondta, hogy a vízzel gond nem lesz, kicsit még figyelmetlen, dehát ez nyilvánvaló, hisz kicsi még. Egyöntetűen azt mondták, hogy menjünk jövő héttől az edzésekre. :-)

Nagyon örülünk. Utána is olyan kis feldobott volt, az öltözőben öltözés közben elkezdett boldogságában viháncolni, nagyon örült. Olyan jó ezt látni.

Egyébként nagyon meglepődtem. Én azt hittem, hogy ilyen kicsiknél még csak pancsizás lesz. De nem! Ilyen gyakorlatokat tanultak:
- felfekvés a vízre, edző a fejénél fogva húzta egyenesen, spirálban, hason és háton
- hullahopp karika a vízre, víz alá merülve kellett belemenniük, majd kijönni
- körbeálltak, és le kellett menni a víz alá, verseny volt, hogy ki bírja tovább
- versenyfutás a vízben

Ezek után pedig szabad játék a nagymedencében. Ami nagyon kellett Anginak, mert alig várta, hogy labdázhasson. :-) Szóval, szerintem nagyon komoly volt az egész ahhoz képest, amire én számítottam, és tetszett az óra felépítése is. Hetente 2-3 edzés lesz, egyik héten kettő, és minden második héten 3. Kedden, csütörtökön és pénteken fogunk járni, már egy anyukával és kisfiával is megismerkedtünk, Ők is ezeken a napokon járnak. :-)

Azt hiszem, megint egy kicsit más lesz az életünk, egy új tényező lépett bele, ami úgy érzem, fontos szerepet fog kapni. :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Simon új blogja

Akik ebben a hobbiban "mozognak", élnek, mind ismerik Simon nevét... hát még a gyönyörű bélyegzőit. :-)
Nos, most már kihívásai is lesznek! (Biztos gyönyörűséges bélyegzők lesznek majd a nyeremények. :-) ) Izgi, én tuti benézek, és ha tudok időt szakítani, talán részt is veszek majd néhányon. :-)

Az új blogján - ahol ezek a kihívások lesznek április 1-től - most közzé tett egy candy-t is. Nézzétek meg, és próbálkozzatok Ti is. :-) Sosem lehet tudni.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Házassági évforduló

Tegnap volt a házassági évfordulónk, a negyedik. Mivel az esküvőnk majdnem egybevág a gyerekek korával, így eddig igazán egyik évfordulót sem ünnepeltük meg. Minden évben volt valami nagy esemény, ami elnyomta ezt. :-) Most azért legalább arra törekedtünk, hogy megadjuk a módját, és ebbe belevontuk a gyerekeket is, hisz ez Őket is érinti. Lassan kezd kialakulni, mi is lesz a tradíciónk minden évben ezen az ünnepen. :-) Ünnepi vacsora együtt a gyerekekkel, tortával. Így már tegnap is megünnepeltük, sajttortát sütöttem, rátettünk egy 4-es gyertyát, és a lányok többször is elfújhatták. :-) Olyan édesek voltak. Anginak próbáltuk elmesélni, hogy mit is ünnepelünk... idővel meg fog benne érni, hogy mit jelent ez.
Aztán jövőre, ha már Ők is nagyobbacskák lesznek, szeretnénk megszervezni, hogy ebből az alkalomból egy napot és éjszakát kettesben tölthessünk ilyenkor Apával. :-) Ez majd persze nagyban fog a nagyszülők segítségétől függni, de Rájuk eddig is mindig számíthattunk.

Fotóim most sajnos nincsenek, mert kölcsön van adva a gépünk. Viszont van egy oldalam, amit Apának dobtam össze az alkalomból:
QP - Scrapbook.hu
Én pedig csokit kaptam. :-)
És közösen vettünk egy Rumtopf készletet, amiben karácsonyra-szilveszterre mennyei itókát készülünk érlelni. :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. március 25., szerda

Születés- és név-

Tegnap reggel 8:05-kor megszületett sógornőmék kislánya, Barcza Zita. :-) 56 cm és 3300 gr. Remélem, ma bejutunk Hozzájuk, hogy láthassam élőben is, annyira édes. Az Apuka készített egy-két fotót mobillal, mutatok egyet:
Nagyon izgultunk Értük, mert már Ők is túlhordásban voltak, nem akart kijönni a kisasszony. :-) Végül nem is tudom a részleteket, hogy hogyan lett meg, de ha bejutunk ma, akkor majd kifaggatom Petrát, mert nagyon kíváncsi vagyok.
Bár mi már nem szeretnénk több babát, azért ilyenkor úgy megdobban a szívem, előjönnek az emlékek, amikor a lányok voltak ilyen kicsik... és nem is volt régen! Pedig néha úgy érzem, mintha ezer éve lett volna, néha meg úgy, mintha tegnap. :-)
Mostanában érzelmi kitöréseim vannak amúgy... minden nap legalább egyszer rám tör a gondolat, hogy milyen hihetetlen mértékben imádom a lányokat. :-D Persze, eddig is imádtam Őket, de nem fogalmaztam ezt meg külön minden nap. :-) Lehet, hogy a tavasz hozza ezt is (a fáradtsággal együtt)?

Tegnap így dupla ünnep volt, mert Papa névnapja is volt, boldog névnapot, Papa! (kapott is egy új unokát, nem rossz ajándék, ugye? :-D)

Ma pedig Iri mama névnapja van! Mama, Neked is nagyon boldog névnapot kívánunk!

Sok-sok puszi mindenkinek! :-D

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...