Ez a blog a családunkról szól. Néha kreatívkodva, néha csak simán írva és fotókkal illusztrálva, de mindig a CSALÁDUNKról. Köszi, hogy benéztél.
RSS

2009. január 13., kedd

cym-cym cymbora, cyber-cymbora :-)

Kaptam egy díjat... ez pedig a barátságról szól. Nagyon jól esett, ugyanis nem egy, de három ember gondolt rám ebben a témában: Éva, Zsuzsi és Merika!!! Köszönöm Nektek, lányok, meghatottatok (Zsuzsi, Te nem, Tőled elvártam :-D )
Igen, napjainkra már előtérbe került a "cyber"barátság fogalma, hisz a net elterjedésével az embernek ilyen barátokra, ismerősökre akkor is van ideje, ha a "valósokra" nem tud annyit szakítani. Általában azok közé az emberek közé tartozom, akiknek nem sok, hanem kevés, de mély barátja van. Az utóbbi 10 évben viszont túl sokat csalódtam ilyen mély - vagy annak hitt - barátságokban, sőt sokszor rokonokban is. :-( Így egy kicsit magamba forduló lettem, ha arról van szó, hogy valakit közel kell engedni magamhoz. Ez kívülről nem annyira látszik, mert nyitott vagyok alapjában véve, de belül komoly korlátokat húzok, egy szinten túl nehezen engedek közelebb bárkit a haver, ismerős szintnél. (Ezt Zsuzsi tanusíthatja, sokat "üldözött", mire kialakult a barátságunk :-) ). Fontosnak tartom ezeket a cyber-barátságokat is, mert a legtöbb ilyennek induló ismeretségből előbb-utóbb személyes lesz, ami akárhová is elvezethet. Itt megint Zsuzsit hozom fel példának, mert Vele is neten indult, a gyerekeken keresztül a barátságunk, és nem kis dolgokat végig is csináltunk azóta együtt.
2008-ban beosont az amúgy sem nyugis és uncsi életembe a scrapbook.... ajjajjjajjj... azelőtt is szerettem alkotni, de sokszor elhanyagoltam... azóta viszont! Teljesen a rabjává váltam. Rengeteget jelent nekem túl a kikapcsolódáson, alkotás örömén is. Egy fantasztikus társaságba kerültem, ahol nagyon sok nagyon érdekes, értékes embert ismertem meg, és nem telik el nap, hogy ne mennék fel a közös oldalunkra megnézni, hogy kivel mi van. Erre a hobbira egyébként Beán (Szöszmöszin) keresztül találtam, akit Angi fórumáról ismerek (ismét egy cyber-ismeretség), és nagyon hálás vagyok Neki ezért.

És akkor íme az oklevél szövege:

"Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. Lényege, hevenyészett fordításban: "Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben, és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!"

8 embernek kell továbbküldeni. Nos, lehet, hogy a fáma nem így szól, de én olyannak is fogom "ajánlani", akinek nincs blogja... mert attól még szeretem. :-) És olyannak is, akitől én kaptam. Mert az nincs benne, hogy Nekik nem lehet, és ha egyszer úgy érzem... :-) (és őket ezúttal "felmentem" az alól, hogy továbbküldjék újra hihi)

1. Zsuzsi, aki jelenleg a legmélyebben van a szívemben, és egyre mélyebbre kerül... igaz barátnőm Ő, azt hiszem. :-)
2. Mónika, aki asszem ezekben a pillanatokban hozza létre a blogját, már nagyon várom. :-) Ő eredetileg "csak egy kolléga", de sokkal-sokkal jobban szeretem annál. :-)
3. Éva, akit a szkreppen keresztül ismertem meg... azt hiszem, egy kicsit hasonlítunk egymásra, sokszor érzem úgy, hogy rokon a lelkünk...
4. Merika számomra egyfajta példakép. És ennek semmi köze a scraphez, vagy a művészethez, hanem inkább ahhoz, amilyen ember. Példaértékű pl. a számomra az, amilyen a lányával - Tinával - a viszonya.
5. Noénak bár nincs blogja, de itt kell, hogy szerepeljen. Igazából szinte csak a levelezésünkből ismerem Őt, bár találkoztunk már személyesen többször is, sőt aludtak is itt nálunk. De sokszor levelezésen keresztül sokkal jobban ismerjük a másikat, mint egy-egy gyors taliból, főleg, ha annak igazából más a célja. Nagyon szimpatikus Ő nekem, szeretem azt, amilyen. :-)
6. Ágikát szintén scrap-berkekből ismerem, fiatalka is hozzám képest és még blogja sincsen, de mit csináljak, ha olyan szimpatikus. :-D
7. Linsey-nél járt már ez a díj. De ettől még én is elküldöm Neki. Szimpatikus. Nem tudom miért, a blogján és az alkotásain áttetsző egyénisége nagyon tetszik.
8. És végül, de nem utolsó sorban Szöszmöszi, akinek nagyon sok ember és egy (talán) életreszóló hobbi megismerését köszönhetem!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. január 12., hétfő

Egy évesek lettek az ikrek

Apiék (ikres barátaink) ikerfiai január 3-án egy évesek lettek. Tegnap volt a szülinapi party. Nagyon jó volt, összesen volt ugye a két fiú, és három lány, azaz öt gyerek. Ahogy nőnek a csemeték, egyre jobban tudnak együtt játszani, és ez nagyon jó. Mondjuk, felfordulás az volt... :-) Dehát megszoktuk már. Az albumra kattintva látható néhány fotó:
ApiFiuk_1_evesek

Azt pedig most sem bírtam ki, hogy ne készítsek valami plusz ajándékot. Ilyenkor úgy szoktam, hogy a gyerekek megkapják a maguk kis ajándékát, a szülőknek pedig én készítek valamilyen emléket a gyerek(ek) adott évéről... végülis Ők nevelik fel Őket, Nekik is jár valami öröm. :-)

Most a fiúk első évéről egy speciális "minialbumot" készítettem. A formátumát anno a Scrapbookozz velünk magazin esküvői számában láttam, mint vendégkönyv-ötlet. Apa ötlete volt, hogy fotók is kerülhetnek bele... én meg megvalósítottam. :-) Íme:
Alapötlet-forrás: Scrapbookozz velünk
Kiegészítők:
- karton, háttérpapír: Rayher
- papírvirágok: Rayher
- speciális 3D-s "tinta" (nem tudom mi ennek a neve): Rayher
- kaparós matricák (Kláritól - köszönöm)
- kék háló (szomszéd virágboltjából maradt sallang)
- lufis díszek: Auchan
- égetett gyurma-gombszerűségek: Vác

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Na és a nyertesek!

Tegnap nagy örömömben el is felejtettem ezúton is gratulálni az első helyezettnek - Timcsocának -, aki nemcsak a hónap oldala címet nyerte el immáron többedszer, hanem Tina után csupán egy ponttal lemaradva az év alkotója versenyben is a második helyezett lett.
És Tinának is tiszta szívemből gratulálok.
Az Ő munkáik is inspirálnak - és persze mindenki másé is, akik az oldalon tagok és beküldik az alkotásaikat.
Gratulálok lányok, és köszönöm a sokmindent, amit tanulhattam Tőletek!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. január 11., vasárnap

Második hely

Most tudtam meg, hogy a scrap.hu-n második helyezést értem el a hónap oldala versenyben ezzel az oldalammal. Olyan boldog vagyok! Majd kibújok a bőrömből.... :-)
(Ezen az oldalon úgy lehet helyezést elérni, hogy minden tag minden hónapban szavaz az abban a hónapban készült alkotásokból arra, ami Neki a legjobban tetszik. A szavazatok száma alapján áll fel egy rangsor, ebben lettem én második holtversenyben két másik alkotótársammal: Noéval és SzrJudittal.)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. január 10., szombat

Olvasmányaim...

Éva kiszúrt Magának - megint egy staféta-játék zajlik.

A játék szabályai:

1. Írd le annak az 5 könyvnek a címét amiket, 2008-ban olvastál.
2. Nevezz meg 5 embert és értesítsd őket.
3. Linkelj vissza erre a bejegyzésre.


Hjjjajjjjjajjjjaj... a két pici Tündérem, a társam, az éjszakai munka, a háztartás mellett a hobbimra, az alkotásra is csak akkor tudok időt szakítani, ha lopom azt az időt... vagy a hálás családom segít, és akkor kicsit utol tudom érni magam a kötelezettségeimben... vagy-vagy-vagy... Szóval, mivel kénytelen vagyok gazdálkodni az időmmel, és valamiről lemondani más érdekében, ez sajnos az utóbbi években nálam az olvasás. (Tv-t már nagyon régen nem nézek amúgy sem, szóval arról nem tudtam már lemondani.) Régen rengeteget olvastam, de akkor nem volt ennyi édes teher a vállaom.
Azért egy picit tavaly is sikerült, mert egy folyamatban lévő könyvem mindig van, olyan sosincs, hogy ne olvasnék semmit. Csakhát egy könyv nálam hónapokig tart mostanában...
Remarque-tól a Három bajtársat olvastam év elején... A könyvben a tartalmán kívül az is érdekes volt, hogy ez a könyv Apa részéről került a családunkba/polcunkra, és tele volt megjegyzésekkel és aláhúzogatásokkal, amit még a régi nagy szerelme tett bele. :-)
Aztán olvasgattam angolul egy Sherlock Holmes kötetet... ezt nem olvastam végig, igazából néha azért veszem elő, hogy gyakoroljam a nyelvet... megint kéne egy kicsit. :-)
Amit még most is olvasok, az egy 2006-ban irodalmi nobel díjat kapott könyv Orhan Pamuktól, a címe: A nevem Piros. Régi miniatúrafestőkről szól, Törökországban játszódik, és számomra egyszerre nehéz, érdekes (már felépítésében is), fordulatos, unalmas... lehet, hogy már abbahagytam volna, hogy egy könnyedebb, kikapcsolódásra, lazításra, nemgondolkodásra alkalmasabb könyvbe kezdjek, de elvem, hogy nem hagyok abba könyvet... szóval, végigküzdöm.
És nagyjából ennyi. Olvasok rengeteg szakmai dolgot, néha rámjön az agykontroll, akkor előveszem az agykontroll könyveimet, netán a közgazdasági témájúakat... de sajnos többel nem büszkélkedhetek... viszont lesz ez még máshogy is, ha majd nyugdíjas leszek :-) (de legalábbis ha nőnek a lányok... talán...)

A játékra az én jelöltjeim: Petra, Betsie, Atyus, Moncsi, Rainbow

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. január 9., péntek

Bilizés

Kismukucsunk december 31-én ült rá először a bilire (az alábbi kép ekkor készült, anyukámnál). És ma reggel először bele is kakiltunk. :-) Annyira édes volt, mert utána megijedt a saját produkciójától. :-) Valójában még nincs 15 hónapos se, nagyon ráérne még a bilizéssel. De a nagytesó hatása itt is előjön, ha pedig akarja, akkor hadd gyakorolja. Egyébként az első ijedtségen hamar túllett, mert a nagy sikerélmény hatására azóta is, ha valaki wc-re megy nálunk, akkor háború van, hogy Ő is kapja meg a bilit. És ha megkapta, már rángatná le a harisnyáját. :-) Annyira cuki. :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. január 7., szerda

Tegnapi esténk/éjszakánk

Tegnap este már éreztük Vikin, hogy a fürdés utáni olvasás/készségfejlesztő játékból való "kimaradást" rosszul viseli. Dehát ha kitesszük mondjuk az állatos kártyák közé, akkor azonnal viszi, rámolja, stb. Így Ő is szokott kapni mesekönyvet, és addig olvas a kiságyában, míg Angival játszunk. De tegnap ez már nem volt elég. Ezért gondoltunk egyet, Apa egyik szobában olvasott Vikivel, én a másikban játszottam Angival... Viki már két szót is összekötött (pápá vonat), alig 15 hónaposan. Angi pedig néhány szót már el tud olvasni (pl. szavanna, erdő, illetve amik a játékában vannak - csak úgy játék közben megjegyezte). Pedig Ő is alig múlt még 3 éves. Hihetetlen mennyire fogékonyak tudnak lenni.
Éjjel aztán Viki felsírt. Nemcsak a szokásos nyöszörgés volt, hanem keserves sírás, és nem tudtuk megvígasztalni, egyértelműen látszott, hogy a hasa fáj. Mint mindig ilyenkor, megint megrémültünk, hogy kiújult a bélbetüremkedése??? (3 éves koráig újulhat ki, asszem addig ettől a félelmünktől nem fogunk szabadulni, és nem fogunk tudni nem egyből arra gondolni - ráadásul abban az esetben ugye minél előbb be kell jutni a kórházba, akkor van esély megúszni a műtétet, ahogy a múltkor ebben szerencsénk is volt). Már felöltöztem, félig Őt is felöltöztettem, hogy indulunk a kórházba, amikor megnyugodott. Valószínűleg valami kis bélgörcs lehetett. Azért ilyenkor mindig átélem, hogy milyen szörnyű, mikor a gyerekünk szenved, és nem tudunk segíteni Neki. De minden jó, ha a vége jó! :-) Utána nehezen aludt vissza, de reggel jókedvűen ébredt, nyoma sincs az éjszakai kalandunknak.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Apának lenni csodálatos!

Tegnapelőtt megbeszéltük Anyával, hogy megvárnak a parkban, mikor hazaérek. Sajnos a tél két nagy hátránya, hogy hideg, és hamar sötét van. Így, mikor leszálltam a buszról és nem láttam rögtön Őket, arra gondoltam, hogy biztos hazamentek már... de nem!
Ahogy bandukoltam hazafelé, megláttam Őket a park hátsó részében, a fák között. Azonnal feléjük indultam, közben már hallottam, hogy Angi már kiáltozik felém .” Apa, Apa ne menj el, itt vagyunk!” (egy kicsit irányt kellet váltanom, hogy lemehessek a dombon, és azt hitték, elmegyek). Közben a kis-nagylányom folyamatosan kiáltozott és boldogan szaladt felém "Apa, apa" és a kitárt karjaim közé ugrott. Leírhatatlan érzés volt! És a másik Kismukucs is ott szaladt a nővére nyomában azzal az ingatag mozgásával a kezes-lábas szkafanderében és azt kiáltotta felém „APA”! Akkor, abban a pillanatban már a fellegekben jártam. Még mindig felfoghatatlan, hogy „APA” lettem és a gyerekeim ilyen boldogan fogadnak, mikor hazaérek. Anyára mosolyogtam, miközben repesett a szívem.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. január 6., kedd

Desktopra január

QP: Shabby Princess
Az oldal 1024x768-as monitorhoz letölthető innen.
1280x800-ashoz pedig innen.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. január 5., hétfő

Elment az utolsó dédike... :-(

Altatás közben jött a telefon, hogy a már hosszú ideje kórházban fekvő dédikénk - András nagymamája - ma este elhunyt. Novemberben ünnepeltük a 90. születésnapját. Szép kort élt meg, és már a kórházba kerülésekor tudtuk, hogy kijönni sajnos már nem fog.... mégis olyan nehéz elfogadni, erre az ember nem tud felkészülni.
A gyerekek utolsó élő dédikéje volt. :-(
A szívünkben őrizni fogjuk, dédike, és nem engedjük, hogy a dédunokák elfelejtsék. Az emléke mindig velünk marad! Nyugodjon békében!
QP: The Alabaster Box

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. január 3., szombat

Egy átlagos levegőzés

Ma úgy mentünk le sétálni, hogy vittük a fényképezőgépet is. Lett néhány kedvenc képem, megmutatom Őket... tuti meg lesznek szkreppelve, és mennek fotóalbumba ilyen vagy olyan témában:




Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2009. január 1., csütörtök

Boldog új évet!

Először is szeretnék Boldog Új Évet kívánni minden családtagunknak, barátunknak, és mindenkinek, aki olvas bennünket! Köszönöm a sok jókívánságot, amik e-mailben, a blogon és egyéb oldalakon érkeztek! Viszont kívánom Mindannyiótoknak!
A mi szilveszterünk csöndesen telt. Anyukámnál vagyunk már 26-a óta (holnap megyünk haza), és az éjszakát egy maratoni-monopoly partival töltöttük. :-) Este 8-kor kezdtük, és hajnali kettőkor lett vége (ez egy darab játszma volt). Nagyon élveztük (a monopoly-t egyébként most karácsonyra "kaptuk", azaz a karácsonyra kapott pénzből vásároltuk). Azért is nagyon örülök neki, mert ez egy kisgyerekes család életében szerintem óriási lehetőség arra, hogy néha az ember társasággal szórakozhasson úgy, hogy közben mégis a gyerekek mellett van. Terveink szerint, ha anyukám és a 8 éves unokaöcsém jön hozzánk, mindig fogunk játszani, meg még a Papáékat is megpróbáljuk beszervezni, hogy néha hétvégén aludjanak nálunk, és ha letettük a gyerekeket, lehet játszani. Szerintem ezek olyan fontos dolgok, amik mind-mind elősegítik, hogy az ember kiemelkedhessen kicsit a hétköznapok monotonitásából.
A szilveszter éjszakához még az is hozzátartozik, hogy Angi háromnegyed 12-kor felébredt, és kiabált ki a szobából, hogy "tüzijátékot"... szaladtam be, és közölte, hogy Ő bizony nézni szeretné a tüzijátékot. Kihoztam. Meglepődve nézett körül a nagy asztalon, ahol a játék és az éppen aktuális állásunk volt. :-) Meg is vizsgálta volna... de erről szelíden lebeszéltük. :-) Aztán elmagyaráztam Neki, hogy most mi is fog történni és miért (szilveszter van, himnusz, pezsgő, stb.). Ezek után jött is a himnusz. Az én három éves kislánykám fegyelmezetten vigyázzban állt és hallgatta a himnuszt! Annyira édes volt, hogy a szemem könnybe lábadt (ami a himnusz alatt mondjuk mindig megtörténik amúgy is), olyan csodálatos volt megélni, ahogy egy pici lányka először találkozik országunk himnuszával. Azért pár perc után odavezettem az ablakhoz, hogy hadd nézze a tüzijátékot (ami már ment, bár azt nem tudom, hogy ki az, aki a himnusz alatt nem arra koncentrál, hanem lődözget... na mindegy). Szerintem Angi simán végigállta volna, ha kivárjuk...
A tüzijáték után kicsit tartottam tőle, hogy nem fogom tudni könnyen visszaaltatni... de tévedtem. Gyönyörűen bejött velem, és szépen lefeküdt, nem sokkal később már aludt is!
Sok olyan pillanat volt ebben a fél órában, amikor nagyon tudtam volna sírni a meghatottságtól, a boldogságtól. Mit is kívánhatnék a következő évre? Semmit, hisz mindenem megvan! Ők, hárman, Apa, és a két pici gyönyörűségünk mindent jelentenek nekem. Csak azt kívánom, hogy Ők mindig egészségesek legyenek, és mindig maradjunk meg egymásnak!
És hogy miket fogadok meg? Először az volt a tervem, hogy a fotóalbumunkba készítek egy oldalt, amiben leírom a fogadalmaimat is... (mert van egy csomó, mint mindig). Aztán ma este döntöttem el, hogy nem! Ezúttal nem teszek fogadalmakat. Próbálok mindent kicsit még jobban csinálni, mint tavaly, és egyszerűen csak alkalmazkodni az életünk adta történésekhez. Sok változás lesz amúgy is, amikhez még ki kell majd alakítanom az új napirendünket, rendszereket (Viki februárban bölcsibe megy Angival egy csoportba. Aztán Angi szeptembertől megy át az oviba... ezek már önmagukban is rengeteg változást hoznak az életünkbe.)
Ja, és hát itt a gazdasági válság... ez is okoz némi fejtörést, aggodalmat, egyebet... ? De csak addig, míg arra a megállapításra nem jutok, hogy felesleges ezen aggódni. Elveszítjük bárminket, vagy alacsonyabb színvonalon kell élnünk? Netán a legrosszabb esetben megy először a kocsi, aztán a lakás egy kisebbre, kevésbé szépre...??? Na bumm! Maximum lesz pár nehéz napunk. De amíg itt van nekem a családom egészségesen, tüneményesen és boldogan, addig semmi sem érdekel, és nem vagyok hajlandó anyagiak miatt aggódni, mert semmit nem számítanak a szeretteim mellett a mérlegen! Amíg pedig egészségünk van, küzdeni, dolgozni mindig tudunk, és bárhonnan felállok akár ezerszer is, ha a szívem boldog!
Legyen ez egy zárszó ehhez a hozzászóláshoz, még egyszer kívánok mindenkinek nagyon boldog, egészségben és szeretetben gazdag 2009-es évet!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. december 30., kedd

25-én Papáéknál ünnepeltünk

Karácsony_2008_Papáéknál

Klikk a képre az album megtekintéséhez...

25-én vagy 26-án mindig a Papáékkal karácsonyozunk, akkor Ők látnak minket vendégül. Ott tudunk karácsonyozni Zotyiékkal (András testvérével és családjával) is, illetve sokszor eljön András nagynénje (Jutka) is az Ő családjával. Most is így zajlott az ünnep. 3 gyerek, egy negyedik még pocakban (Zotyiéknál) és sok felnőtt. :-)

Papáék óriási terülj-terülj asztalkámmal vártak minket, mint mindig. Nagyon jó nap volt, mindannyian jól éreztük magunkat!

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008 karácsonya - Szenteste

A szentestét évek óta nálunk ünnepeljük. Hozzánk jön át Ildi mama és Magdi mama, illetve általában a Dédi is. Ő azonban most sajnos kórházban van, így nem lehetett velünk, de a lelkünkben velünk volt. Idén Öcsémék is nálunk ünnepeltek, Velük változóan alakul a karácsony, néha egyik nap Hozzájuk megyünk, most Ők jöttek hozzánk. Így, családiasan ünnepeltünk.

Karácsony_2008_itthon

Klikk a képre az album megtekintéséhez...

Vikinek igazából ez volt az első karácsonya, hisz tavaly ilyenkor még csak 2 hónapos volt, nem sokat fogott fel az egészből. Most már rácsodálkozott Ő is a fára, sőt jól meg is vizsgálta, közelről. :-) Reggel Angi ébredt először. Mikor mondtuk Neki, hogy siessen ki, mert meghozta a Jézuska a karácsonyfát, nagyon megilletődött, alig mert kijönni. :-) De aztán csak kimerészkedett, és nagyon tetszett Neki, amit látott.

Délután, amikor megjött a család, úgy vártuk a Jézuskát az ajándékokkal, hogy mi bementünk hárman a gyerekekkel a kisszobába, énekeltük Angival a kiskarácsonyt és lestük az ablakból, hátha meglátjuk a Jézuskát (közben Apáék kint bekészítették a fa alá az ajándékokat). Amikor csilingelt a csengő, volt nagy izgalom, megint kicsit megilletődve, de kíváncsian mentünk megnézni, mi került a fa alá. Mindenki nagyon örült a Jézuska ajándékainak, nagyon ügyes ez a Jézuska, mert jól válogatott. :-)

Egy szülő számára azonban mégiscsak az a legszebb ajándék, ha látja a gyerekek szemében a csillogást, az örömöt. Engem ez mindig nagyon meghat... most is nyeltem a könnyeimet. :-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. december 29., hétfő

Viktória nap

Viktória nap volt 23-án! Bár a mi kis Vikink ezt még nem érti, de mi nem felejtettük el. Hogy erre a napra is jusson valami ajándék, nem vontuk össze a karácsonnyal, hanem ma kapta meg. Egy építőkocka készletet kapott, aminek azonnal neki is estek. :-) Úgy szeretem, amikor már így együtt játszanak. Kis idő, és az a 22 hónap korkülönbség fel sem fog tűnni. Alig várom már. Ami azt illeti, néhány ruhában már (zokni harisnya pl.) most is összenőnek. :-)
Egy ilyen együtt játszós képet meg is szkreppeltem, karácsonyira. Igazából ennek a lényege néhány technika gyakorlása, kipróbálása volt, és ilyen lett:
Kellékek:
- háttér, fa papírjai, kotta: DesignerDigitals
- maszk: blog4scrap

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. december 28., vasárnap

Naptár - 2009 januárjára

A nappalinkba készítek egy naptárt. Mivel erre már nem jutott idő, hogy elkészítsem egyben, asszem marad az, hogy minden hónapban elkészítem a következő havit. Íme a januári: (azért Angi és a neve van az oldalon, mert januárban az Ő névnapja lesz.

Háttér: Scrapbookozz velünk/Zimankó készlet
Naptár-séma: Pavelancsika

Papa, az oldal eredeti méretben letölthető innen. ;-)

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

2008. december 25., csütörtök

Ajándék kekszesdoboz

András nagynénjének még az alábbi ajándékdoboz készült a lapon kívül. Benne kókuszos-zabpelyhes és duplacsokis cookies lapul felváltva. :-)
Séma és leírás: itt
Cookies receptek: itt

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Ajándék óra anyukámnak

Anyukám varrónő... ezért próbáltam olyan órát készíteni Neki, ami egy kicsit ezt visszaadja stílusban. Szerintem sikerült: :-) (nekem kicsit olyan "matyós" lett)
Kellékek:
- könyvkötő karton
- rózsaszín karton (helyi hobbibolt)
- kékeszöld karton (kit klub - karton készlet)
- óra háttere (helyi hobbibolt)
- csíkos papír (kit klub - festive készlet)
- bársonypor
- papírvirágok (Rayher)
- dekorgombok (helyi hobbibolt)
- művirágok (Bricostore)
- strasszok (innen-onnan leszedett)
- fa szívecske (scrap talin Kláritól)
- bordó szalag (Aldi)

Elkészítés:
Könyvkötő kartont kivágtam, arra ment a rózsaszín karton, de nem teljes egészében, hanem csak a széle, a közepét spórolási céllal kivágtam, és később használtam fel. Erre ment a kékeszöld karton, ugyanezzel a módszerrel, hogy csak a szegély ment a közepét kimentettem. :-) Jöhetett a csíkos papír. Ezt kb. az oldal 4/5-éig engedtem csak, aztán a szélére ment egy keskeny bordó szalag (a csíkos papírt alul és felül kicsit beljebb vágtam, hogy ott már az alatta lévő rózsaszín látsszon). Kivágtam az óralap hátterének is szolgáló mintájú papírból a félköríves mintát, azt felragasztottam (úgy vágtam, hogy 5 darab virágnak adjon majd helyet). Kb. azonos távolságba a másik oldalra is ment ugyanebből a mintából egy sáv. Így adott volt a virágok helye, amiknek a közepébe hímzőcérnával befűzött dekorgombokat ragasztottam.
Középre először is került egy rózsaszín háttér három kis félkörrel az alján (hogy a szimmetria meglegyen). Az óralap hátteréhez kivágtam a négyzetet, majd a négy sarkából kiemeltem egy-egy íves darabot. Minden darabot körbekrétáztam, és a kiemeltekre nyomdáztam egy sarokmintát, amibe bársonyport szórtam. A belső óralapot pedig körberajzoltam ragasztótollal, mintha varrva lenne, és szintén bársonyporral szórtam meg.

A rózsaszín karton félköríveire került egy-egy művirág, közepükre strasszköveket ragasztottam.

Ennek a blokknak a közepére került a kép és az óraszerkezet. A számokat piros akrilfestékkel kentem le és ragasztottam.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Ajándék óra sógoroméknak

Itt a Papáékéhoz hasonló elrendezéstervet követtem, de belevittem a kedvenc színemet, a kéket.... aztán a zöldessárgát meg már a háttérpapír adta:
Kellékek:
- könyvkötő karton
- háttérpapír (Rayher)
- sárga karton (Lidl)
- zöldes pausz (Lidl)
- zöld karton (Lidl)
- papírvirágok (Rayher)
- gombok
- idézet-címke (órás készlet)

Elkészítés:
Kivágtam az óraalapot a könyvkötő kartonból, arra ment a háttérpapír (halacskás). Kiválasztottam és méretre vágtam a képeket. Mindegyik alá vágtam háttérnek egy zöld kartont, hogy kicsit kiemeljem. kivágtam az óra hátlapját sárgából, de ez nagyon nem tetszett, viszont nem volt megfelelő színű kartonom. Ezért ragasztottam rá egy zöldes pauszt, ami pont olyan színűvé tompította a sárgát, mint amilyen a halacskás hátteren is van, afféle sárgászöld. Rengeteget küszködtem, mire idáig eljutottam, de aztán nagyon örültem (mondjuk meg is evett egy csomó pauszragasztómat). Jöhetett az óraszerkezethez a lyukasztás, óraszerkezet be, számok úgy, ahogy voltak felragasztva (itt úgy éreztem, nem kell festeni, mert pont jó az alapszíne). Hátravolt az idézet, és a papírvirágok. A papírvirágokat ezúttal nem miltonnal fogtam össze. Simán összeragasztottam. Aztán három gombba cérnát fűztem, mintha oda lennének varrva, és beragasztottam őket a virágok közepébe.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS

Ajándék óra Papáéknak

Itt jött a gondolat, hogy nem feltétlenül kell nekem olyan elrendezést követnem, ahol középen van az óra...
Kellékek:
- könyvkötő karton
- háttérpapír (óra-készletből)
- barna karton (Lidl)
- "repedezett" hatású karton (Rayher)
- méregzöld akrilfesték
- bézs akrilfesték
- repesztőlakk
- papírvirágok (Rayher)
- idézet (óra készletből)
- 3D-s ragasztó
- miltonkapocs (őszi készletből)

Elkészítés:
A könyvkötő kartont méretre vágtam, arra ment a háttérpapír. Az óralapot kivágtam, alá a barna kartont, és összeragasztottam. Felragasztottam a képeket, miután a megfelelő méretre vágtam őket. Az idézetet kivágtam, alá szintén barna kartont tettem, és 3D-s ragasztóval rögzítettem. A papírvirágokat miltonnal fogtam össze, majd felragasztottam. A számokat először bézs akrillal festettem le, majd repesztőlakk ment rá, végül pedig a zöld festék.

Read Comments
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...